Egy jó köntöskollekció mellett a varázsló eszköztárának második legfontosabb darabja egy erős pálca. Szemben a ruházattal, amely általában csupán külsőség, a pálca nélkülözhetetlen eszköze a varázsló mágiájának.
Az igevetésben a pálcának számos célja lehet. Működhetnek csatornaként, melyen keresztül a külvilágba jut a varázserő. Gyújtópontként is szolgálhatnak, segítve a varázslót az összpontosításban, hogy felkészítse elméjét az igevetés nehézségeire. Nagyon hasznosak a varázsige célba juttatásánál - a mágikus erő gyakran egyenes vonalban áramlik ki a pálcákból. A varázslónak tehát jól kell céloznia, hogy elérje a kívánt hatást.
Bizonyos esetekben az ige aktiválásához a varázslónak mozdulatokat kell végrehajtania a pálcával, például mintákat vagy szimbólumokat kell rajzolnia a levegőbe. Esetenként az ilyenfajta gesztikuláció valamilyen látható nyomot hagy maga után, mintha a pálca valamiféle toll lenne, mellyel a "valóság anyagára" írni lehet.
Általánosságban a álcák nem rövidebbek egy emberi kéznél, s nem hosszabbak az alkarnál. Legtöbbször elkeskenyednek: az alapjuk nagyujj, míg a hegyük már csak kisujj vastagságú. Gyakorlatilag bármiből lehetnek. Bár a fa a leggyakoribb, készülhetnek fémből, csonból, kristályból, vagy bármilyen kemény anyagból. Némelyiken van egy égkő vagy más drágakő, míg egyik-másiknak fogantyúja fém, vagy kristálygömb. A legtöbb pálca faragott, vésett, égetett vagy festett; s mintákat, mágikus szimbólumokat vagy erővel bíró szavakat tartalmaz, ám mások - általában a fából készültek - egyszerűek és nehezen beazonosíthatók, mint mágikus tárgyak. A hagyományos színpadi bűvész egyenes, fekete nyelű, fehér végű pálcáját általában nem hozzák összefüggésbe tényleges varázslókkal - kivéve a hollywoodi filmekben.
Egyes varázslók jobban szeretik a botokat, mint a pálcákat. Bár ugyanazt a funkciót töltik be, a botok kb. fejmagasságúak, csukló vastagságúak, és nem keskenyednek. Majdnem minden esetben fából készülnek, hiszen ekkora csontok nemigen vannak, a fém túl nehéz volna, a kristály pedig túl törékeny. Ritkábban vannak díszítve, de azért tartalmazhatnak misztikus szimbólumokat vagy különböző mintákat és faragványokat. Mivel a legtöbb botot járáshoz is használják, és nem csak a varázsigékhez, általában mindkét végükön kis "fémtalpacskák" vannak. Ezek megakadájozzák, hogy a fa megrepedjen a sziklákon vagy köveken. A fémtalpak általában egyszerű vasból vannak, de készülhetnek egzotikusabb anyagokból is, és lehetnek rajtuk mágikus minták is. Bizonyos botok ékes fejdíszekkel rendelkezhetnek, különösen mikor a botot rituális célra használják. Azonban, bár különösebb ok nincs rá, a legtöbb varázsló botja meglehetősen egyszerű.