Természetesen a varázslói képességek első árulkodó jele a ruha. Világszerte a varázslók hagyományos "egyenruhája" a hosszú, bő, bokáig érő köntös, illetve a magas, csúcsos, széles karimájú süveg. Ha azt akarod üzenni a világnak, hogy varázsló vagy, a köntös és a süveg nélkülözhetetlenek. A köntösök pontos paraméterei persze egyénenként változnak.

A spektrum tetején, a mutatós varázslók általában a legdrágább anyagokból: bársonyból vagy selyemből készült köntösöket viselnek. Ezek lehetnek élénken mintásak vagy egyszerűek, ám az ízlésesen megjelenő, általában arany vagy ezüst szállal behímzett mágikus szimbólumok vagy rúnák is bekerülnek a mintázatba. Ezek a misztikus szimbólumok leggyakrabban a széleken, szegélyeken és/vagy az övön találhatók, de esetenként díszíthetik a köntös egészét is. Olykor már maguk a szimbólumok is mágikus erővel rendelkeznek, s fontosak lehetnek a varázsló mágikus képességeinek működtetésében. Különösen feltűnő varázslók viselnek olyan szimbólumokat, melyek világítanak, ha varázsigét mondanak, vagy ha valamely mágikus erejüket alkalmazzák. Alkalmanként egy mágikus rítus egy egész sor köntös viselését megkövetelheti.
Általában azoknak a varázslóknak, akik jó minőségű ruhákat viselnek, magas, tekintélyes süvegük is van. Ezek rendszerint ugyanabból az anyagból készülnek, mint a köntösök, és ugyanolyan fizikai vagy mágikus mintázatuk is van. A jómódú varázslók kedvenc színei a fekete, az éjkék, az arany és a sötétzöld. Ritkább esetben a jó minőségű ruha készülhet élénk színekből, piros, kék, tengerzöld és sárga - vagy elképzelhető valamilyen absztrakt, tekergő, kanyargó minta. A jó minőségű fehér köntös ritkaság, és általában azt jelzi, hogy az illető varázsló gonosz.
A skála másik végén sok hatalmas varázsló "alulról" közelíti meg a divatot. Bár a köntös itt is általános, ezek olcsó, házi gyártású gyapjúból vagy zsákvászonból készülnek, színük piszkos-fehér, szürkés vagy barnás árnyalatú, esetleg tompa kék vagy zöld. Az ilyen jellegű köntösön nincsenek szimbólumok. Az önmutogatósabb társaik süvegeivel szemben ezek a varázslók megelégszenek kopott, lekonyuló süvegekkel is, melyek csak sejtetik, hogy valaha csúcsosak lehettek. A kifejezetten megátalkodott varázslók esetleg még süveg nélkül is járhatnak, s ehelyett vászoncsuklyát viselnek. Ezek a mély csuklyák vagy a köntös részei, vagy gyakrabban egy stólához tartoznak, amely a vállat és a felső testet fedi.
Az ilyen ruhát viselő varázslók könnyedén beleolvadnak a környezetükbe, s szabadon járhatnak-kelhetnek, hiszen nem tűnnek ártalmasabbnak egy közönséges öreg vándornál. Az ilyen figurák inkább mágusok vagy varázsigemondók, mintsem ritualisták; a rítus mindenféle tárgyat és eszközt igényel, ezért nem nagyon illik a vándorló varázslókhoz.