Számtalan olyan kulcsfontosságú eszköz létezik, melyekre gyakran szükség lehet a mágikus rítusok során. Ezek különböző elemi erőket és tulajdonságokat képviselnek, s elemi fegyvereknek nevezik őket annak ellenére, hogy tényleges harcban csak az egyikük használható.
A kard a levegő elemét képviseli, és asszociáció által az elméhez, a tudáshoz, a logikus gondolkodáshoz, irányításhoz és a hidegséghez kapcsolódik. A rituális kardokat bizonyos viselkedés kikényszerítéséhez vagy rakoncátlan szellemek megszelídítéséhez, szellemi képességek és készségek előhívásához alkalmazzák. A rituális kardok rendszerint meglehetősen díszesek és stilizáltak. A pengére mágikus szimbólumok vannak vésve, és a markolat gyakran igen összetett. A kardgomb gyakran tartalmaz ékkövet, kristályt vagy valamilyen speciális gömböt. A rituális kardoknak éles a pengéjük, ennek ellenére ritkán használják őket csatában, mivel súlyozásuk kedvezőtlen, és csapásmérő képességük nehézkes.
A kehely, a kupa, a grál a víz elemét képviselik. Ennek asszociációi az érzelmek, érzések, pszichikai képességek, a befolyásolás, a transzformáció és a szerelem.
A rítusokban a kelyheket általában arra használják, hogy a jövőbe, a múltba, vagy távoli helyekre nézzenek, mini üstként is szolgálnak, melyek segítik a transzformációkat, és használhatók mások érzéseinek befolyásolására. A kupák voltaképpen lapos aljú poharak. A kelyhek és grálok fejlettebbek: kerek aljú folyadékedények, melyek egy talpon állnak. Mindhárom lehet végtelenül egyszerű vagy végtelenül összetett, és rendszerint agyagból, fából, aranyból, ezüstből vagy kristályból készült.
Pecsétek - misztikus minták, melyek viaszba vagy kőbe vannak vésve, pergamenre vagy földre rajzolták őket, de készülhetnek nemesfémekből is. A föld elemhez kapcsolódnak. A növekedést, a rögzítést, az áramoltatást, az összekapcsolást, a védelmet és az erők alakítását testesítik meg. A rítusokban rendszerint arra használják, hogy megjelöljék azokat a konkrét részleteket, melyekre a mágikus cselekvés irányul. Arra is alkalmazhatók, hogy a varázslót elzárják az ellenséges erők elől, vagy hogy növeljék egy adott rítus erejét. A leghíresebb pecsét egyben az egyik legegyszerűbb is: a kettős kör, melyet a varázslók a földre rajzolnak, és ebben állva mondják ki a varázsigét. Mások sokkal bonyolultabbak is ehetnek, ha nem is erőteljesebbek - létrehozhatók egzotikus alkotórészekből, vagy különös eszközök által, létrejöhetnek speciálisan elkészített bonyolult rítusokból, vagy akár természetfeletti inspirációk nyomán. Megjelenhetnek apró pergamenillusztrációkként, díszes ékszereken (általában arany, ezüst vagy platina), földre karcolva, vagy akár asztallapokon, falikárpitokon vagy obeliszkeken.
A pálcák egyben elemi fegyverek is. A tűz elemet képviselik: az energiát, az erőt, az erőszakot és az irányt. (Részletesebben lásd a Szilánkok/Pálcák-nál!)
Néhány egyéb tárgy is állandó kelléke a rituális folyamatnak, bár nem képviselnek sajátos varázslati elemeket. A lámpák és a lámpások a bölcsességet, az alkalmazott tudást testesítik meg, ezek vezetik ki a varázslókat a tudatlanságból, biztonságosan terelve őket céljuk irányába. A csengő hangja határokat jelez, kezdetet és véget, s segít a hatalom megtestesítésében - ezzel jelezve a rítus egyes stádiumainak lezáródását. A lángok forrásai: gyertyák vagy parázstartók vagy nagy tüzek, mint a szabad ég alatti máglyák vagy örömtüzek. Kapuként működnek a test és a lélek között.