A magyar agár

A magyar agár a mai korban igen kevéssé ismert, pedig ugyan olyan hűséges társ, mint a többi kutyafajta. A divatos angol agarak és whippetek átvették a terepet előle. Ezért tartom fontosnak ennek a fajtának az ismertetését, hiszen nekünk is van agarunk és nem is akár milyen. Eredete: A magyar agár eredetét ugyan úgy homály fedi, mint európai társainak származását. Több nézet is napvilágot látott ezzel kapcsolatban. Vannak olyan feltételezések, hogy Észak-Afrikából származnak ezek a kutyafajták, hiszen ott a hatalmas szavannákon, a kialakult létfenntartásukhoz hozzátartozott a gyors futás, mert csak így tudták elejteni a prédájukat. Az nem kétséges, hogy az egyiptomi fáraók udvaraiban megtalálhatóak voltak az agarakhoz hasonló kutyák, amit bizonyítanak a sírokban megtalált festmények is. Egy másik nézet szerint Kis-Ázsiából ered ez a fajta. Mindkét felfogás szerint később a rómaiak hozták Európa földjére ezeket a vadászkutyákat. A Kaszpi-tenger környékén élő magas vadászati kultúrával rendelkező népektől származtató nézetek is vannak. Tehát semmi biztosat nem lehet tudni az agarak kialakulásáról, és arról hogyan kerültek Európába. Azonban biztos, hogy már az Árpad-kori feljegyzések megemlítik az agarat Magyarországon és leleteket is találtak a régészek. A magyar agár eredetéről sincsen biztos tudásunk, de valószínűleg már a vándorlások alatt is kísérték a magyarokat ezek a kutyák. Tehát a mi agaraink feltehetőleg Ázsiából származnak. A régi feljegyzések szerint már ebben az időben is futó vadak elfogására használták az agarat. István király idejében a német lovagok magukkal hozott agaraikkal teremtették meg az agarászatot és a későbbiekben is igen kedvelt volt Magyarországon a kutyákkal való vadászat. Mátyás királysága alatt csúcsosodott ki az agarászat, mivel nagyon kedvelte ezt a vadászati stílust és ő is kitűnő lovas hírében állt. Ő elsősorban a lovas agarászatot űzte. Halála után azonban az agarászat hanyatlani kezdet, mivel az ország három részre szakadásával a királyi vadászatok ideje lejárt. Erdélyben és Felvidéken űzték még ezt a sportot, amelynek nagy híve volt I. Rákóczi György és Bornemissza József. Bornemissza agaraival még farkasra is vadászott. Az újabb fellendülés az agarászatban a reformkorban kezdődött meg, ami Széchenyi István nevéhez kötődik. Javaslatára sorra alakultak az agarászegyletek és e kutyafajta ismét a nemesség egyik legkedveltebb kutyájává vált. Gyorsasága, eleganciája, értelme is népszerűsítette a magyar agarat. De nem tartott sokáig a tiszta magyar agár vonal, mivel 1839-ben az angol telivér lovakkal egy időben megérkeztek hazánkba az angol agarak is. Az angol agarak csont felépítés könnyebb volt, gyorsabban tudtak futni, mint a magyar agár. Elkezdődtek az agárversenyek Magyarországon, és az angol agarak győzedelmeskedtek a rövidebb távokon. A magyar agár előnye az, volt, - ugyan robosztusabb felépítésű, mint rokona - sokkal kitartóbb, hiszen órákig képes volt üldözni a kiszemelt vadat nem törődve azzal, hogy lábai véresre törtek fel üldözés közben. De a pályákon nem voltak elég gyorsak, ezért elkezdték őket keresztezni az angol agárral. Ezzel a döntéssel viták sorozata indult meg, amely mind a mai napig tart, hogy kell-e keresztezni a két fajtát vagy sem. Sokan úgy gondolják, hogy meg kellene próbálni a magyar agarat eredeti tulajdonságaiban megtartani, hiszen ebben különbözik európai társainál. Az 1900-as évektől egyre inkább nőttek azok a területek, amelyeket az ember megművelt, majd a két világháború következtében az agarak száma is megfogyatkozott. A XX. századi modern vadgazdálkodás is az agarászatok halálát jelentette. Mind a három tényező súlyosan érintette a magyar agár létezését, hiszen megszűnt élettere. Az 1950-es évekre elkönyvelték a kihalását a fajtának. 1963-ban kezdődött meg újból az agarak felkutatása hazánkban, és sikerült is néhány egyedet fellelni, amelyek a fajta felélesztését eredményezték. 1991-ben újjáalakult az Országos Agarász Egyesület, majd 1999-ben megalapították a Tiszántúli Agarász Egyesületet. Mi is az agarászat? Ezt a vadászati módot csak az agarak tudják művelni, mivel ez más néven futó vadászatot jelent. Ehhez a vadászathoz viszont rendkívül gyors és éles szemű kutyákra van szükség és ezek az agarak. Az agarakat „szimat” nélküli kutyáknak is szokták nevezni, mert a vadat a szemével észleli, nem pedig szaglásával, más vadászkutyákkal ellentétben. A magyar agár mivel igen szívós, ezért kitartóan tudta követni a vadat hosszú órákon keresztül. Kitartása mellett bátorsága a másik fő erénye, ezért a magyar agarakkal nemcsak nyúlra, hanem őzre, szarvasra, vaddisznóra, és olykor-olykor farkasra is vadásztak. Az agarászatnak két típusa létezett. 1. A lovas agarászat, amelyet elsősorban a főnemesek, nemesek űztek, hiszen nekik volt lovuk. A királyok is ezt a vadászati módot űzték, és mint már említettem Mátyás királynak is ez a vadászat volt a kedvence. A kutyákat kölyökkorukban szoktatták hozzá a lovakhoz. Egyéves koruk után megkezdődött a fiatal agarak behajszolása. E célból először is füzérre (több kutyát, közös pórázra kötöttek), aztán nyereghez (ló mellett járáshoz) szoktatták őket. A behajszoláshoz lehetőleg sík terepet választottak, ahol kevés vad volt, nehogy elterelje a fiatal kutyák figyelmét az éppen űzött vadról. A behajszolást lehetőleg fiatal nyúllal kezdték meg, hogy a „serdülő” tanulóban lévő agaraknak meglegyen a sikerélménye. A füzérben mindig volt egy idősebb tapasztalt agár, aki mintát mutatott a fiataloknak. A nyúl kiugrasztása után megvárták, míg a kutyák jól látják a prédát - vagyis a vadász bemutatta a vadat – kikötötték őket. A legidősebb űzte a nyulat, utána pedig a többiek. Aztán a leggyorsabb vágott rajta egyet, vagyis irányváltoztatásra kényszerítette a menekülő állatot. Így terelgették, míg valamelyikük el nem kapta. A lovas agarászat, úgy nézett ki, hogy a vadász lóháton ült és mellette haladtak, nyeregnél, az agarak, amint meglátták a vadat, kifűzték őket. Amelyik agár elfáradt, nem bírta a hajszát visszatért a nyereghez. Egyes vagy szóló agárnak hívták, azt az agarat, aki képes volt egymaga elejteni a zsákmányt. Védő agárnak nevezték azt, az ebet, aki nem hagyta, hogy a többiek széttépjék az elejtett állatot. A lovasok miután az agarak elkapták a prédát, siettek a nyomukba, ha esetleg segíteni kellett megölni a zsákmányt, különösen akkor, ha nagyobb állatról vaddisznóról vagy szarvasról volt szó. 2. Gyalogos agarászat a másik típusa ezen vadászatnak. Ekkor a kutyákat szintén füzéren tartották, de általában ilyenkor csak két kutyát vittek magukkal. A szegényebb réteg vadászott így, akiknek nem volt pénzük lovakra, de élelmezésüket a vadászattal tudták kiegészíteni. Ennek hátránya csak az volt, hogy a vadászok nem tudtak olyan gyorsan kutyájuk segítségére sietni, ha azok harcba keveredtek a kiszemelt zsákmánnyal. De általában az agarak erős harapásukkal azonnal leterítik a vadat. Az agarak helyzete a XXI. században? Ma Magyarországon nagyon kevesen tudnak valamit a magyar agárról, és szinte nem lehet velük találkozni az utcákon. Pedig a magyar agarak nagyon hűséges társai az embernek, nem hiába voltak az arisztokrácia kutyái bárhol a világon, így Magyarországon is. Az agár nagyon szereti gazdáját és annak családját, nyugodt, kiegyensúlyozott. Nagyon türelmes a gyerekekkel, és ha rá van bízva, akkor nagy vehemenciával meg is védi. Lakásban is tartható, hiszen vékony szőrzete miatt elég fázós. Otthon a lakásban igen kényelmes, sőt már-már lustának is nevezhetjük. A mindennapos mozgást azonban igényli. Ha komolyabban szeretnétek foglalkozni a magyar agárral, akkor megtehetitek, hiszen a sportos életmódot nagyon szereti. Biciklis futtatással készíthetjük fel az agárversenyekre, mivel így fokozatosan növelhetjük állóképességét. Ma már Magyarországon is van lehetőség arra, hogy agárversenyeken induljanak a kutyák, hiszen 1990 óta hazánkban is van profi verseny club, amelynek neve Hungária Agárverseny Klub. Három versenypálya van az országban: Isaszeg, Rábapatona és Csepel. Az előző két pályán amatőr, az utóbbin profi versenyeket szerveznek. A versenyből is két típusú van. 1. A coursing ahol az agarak cikk-cakk alakban kergetnek egy műnyulat, és különböző kapukon kell áthaladniuk. 2. És a pályaversenyzés, amelyet talán mindenki jobban ismer. Egy körpályán az agarak rajtgépből indulnak és az előttük – géppel – egy műnyulat húznak, amit hajtanak. Talán nem fog teljesen eltűnni a magyar agár, talán sikerül újra népszerűvé válnia, hiszen ő is a mi kutyánk ne hagyjuk, hogy feledésbe merüljön, hiszen igazán szép és intelligens kutyusról van szó. Standard: Fej: Az agarak így a magyar agár is a leghosszabb kutyafejjel büszkélkedhet. Tekintete nyílt. Szeme középnagy, stopvonala enyhébb, mint az angol agárénak (Greyhound). Az orrtükör fekete. Fül: kicsi, megtört, figyeléskor enyhén emeli, de nem hegyezi. Nyak: hosszú, száraz. Elülső végtag: hosszú, vékony függvényesen támasztja alá a testet. Ízületei szárazak, ujjai hosszúak. Hátulsó végtag: jó csontozatú, előnyös szögellésű, szikár. Igen erőteljes a medence és a comb izomzata. Törzs: hosszú, lapos mély. Marja szinte nincs. Az ágyék erősen izmolt (a futásban van kiemelt jelentősége), enyhén domború. Fara enyhén csapott. Hasa üres állapotban teljesen felhúzott. Farka elég hosszú, vékony, szabályosan felkunkorodó. Futás közben hirtelen irányváltásra és fékezésre használja. Bőr és szőrzet: Az orrtükör, a szájszél és általában a szabad bőrfelület fekete, a nyelv élénk piros. Az agár bőre nagyon finom, szőre rövid, sima. Színe változatos: fekete, zsemle, cirmos, hamvas, tiszta fehér és tarka. Testtömeg: kanok: 27-31 kg szukák: 22-26 kg Magasság: kanok: 65-70 cm szukák: kicsivel alacsonyabbak