A puli A magyar kutyafajták bemutatásában elérkeztünk a következő csoporthoz, a terelőkutyákhoz. Magyar terelőkutyákból három fajta van: a puli, pumi és a mudi. Elsőként a pulit mutatjuk be rovatunkban. A puli szerencsére az egyik legismertebb kutyafajtánk mind külföldön, mind Magyarországon. A puli népszerűségét mutatja, hogy az Országimázs központ felhívására, nagyon sokan azt javasolták, hogy a puli legyen hazánk jelképe. Hát valóban sok mindent hordoz magában a puli alakja, jelleme, mivel ha ránézünk egyből eszünkbe jut a pusztai múltunk. A puli bundája, olyan akár egy kiterített suba, amely télen a nagy hidegtől, nyáron a hőségtől védte. A puli okossága, intelligenciája mindenkit lenyűgöz. A pásztorok nagyon nagy becsben tartották pulijukat és semmi áron meg nem váltak volna okos, hangos kis jószáguktól. De ha nem vált be az állat a terelőmunkában, akkor nagyon hamar túladtak rajta vagy el is pusztították a nem megfelelő egyedet. Ezért alakult ki ez a nagyon erős szervezetű szívós fajta, hiszen a pusztai élet olykor-olykor nagyon zord volt és csak az erős kutyák maradhattak életben. A jó képességek öröklődését pedig a pásztorok erős szelektálása biztosította, mint azt fentebb már említettem. Fekete puli szuka Fakó és fekete puli kölykök A puli múltjáról szokatlan módon nem sokat lehet tudni, holott nagyon sok fent maradt írásban találkozunk nevével, de felváltva emlegetik a pulit (amely egyébként pásztorkutyát jelent és valószínűleg Közép-Ázsiából ered a szó) és pumit, így nem lehet egyöntetűen eldönteni milyen volt az akkori puli, hiszen a pásztorok számára csak a jó tulajdonságokkal rendelkező kutyák voltak értékesek; így a kiváló pásztorkutyákat egymással pároztatták. Így keveredett össze a puli és a pumi név és maga a fajta is, hiszen a munkakészségen volt a fő hangsúly nem pedig a külalakon. Az 1910-es években indult meg a rendszerezés, amely szakemberek segítségével kezdődött meg. A legnagyobb munkát dr. Raitsits Emilé végezte, aki a legpontosabb leírását adta meg a pulinak. Ezek után felkarolták a puli tenyésztését és kialakult az egységes külső-belső tulajdonság. A gondok a szőr színezetével alakultak ki, mivel elterjedt az felfogás, hogy a puli eredeti szőrszíne a fekete és fokozatosan kizárták a különböző színeket, mivel nagyon sokféle színben létezett akkoriban a puli. Először a tenyésztésből a barna pigmentációjú pulit rekesztették ki, majd fokozatosan a többi színváltozatot is vagyis a szürkét, fehéret fakót stb. Az is meglepő, hogy a századok folyamán a fekete puli volt a legritkább, de mostanára szinte minden pulit csak fekete színben látunk és nagyon kevesen tudják, hogy számos színben létezett. Maszkos-fakó puli 1960-ban módosították a puli standardját és 1966-tól a színváltozatokat is jóváhagyták. Ennek az utóbbi standardnak alapján a következő színváltozatok vannak: fehér, fekete, szürke, maszkos-fakó. A sporttenyésztés a szőrzet kialakításában is jelentősnek bizonyult, hiszen ma a különlegességét ennek a terelőkutyának a különleges szőrköntöse adja. Ma már a pulik lábai között is a földet súrolja a szőrzet. Egykor azonban ez a sok szőr gátolta munkájában a kutyát. A mai tenyésztők is gondosan ügyelnek a küllemre, de megint felismerést nyert az a tény, hogy a belső tulajdonságokat sem szabad veszendőbe hagyni, amelyek évszázadok alatt kialakultak. Vagyis a legfontosabb a terelőösztön, a munkakedv, az élénk vérmérséklet és az intelligencia. Kétségtelen tény, hogy a mai tenyésztett pulik küllemileg homogének (egységesek), tulajdonságaik is megmaradtak, de nem szabad elfelejteni ezeket az ősi jellegeket. Zsinóros szőrű szuka A pulikat is folyamatosan „tesztelik”, mivel be lehet nevezni terelőversenyekre, ahol kiderül mennyire maradtak meg az ősi ösztönök. Ezeken a versenyeken a magyar terelőkutyáink igen jól szerepelnek. Ugyanakkor a temperamentumos puli, szívesen végez agility feladatokat és ezeken a versenyeken kitűnően szerepel. Jómagam is láttam pulit agility versenyen és nagyon nagy vehemenciával, jókedvvel végezte a feladatokat. Mint említettem számos külföldi országban is nagyon megkedvelték a pulinkat, ami a tenyésztőknek köszönhető és a puli nagyszerűségének, hogy képes alkalmazkodni az új környezethez, hiszen igen messze került a pusztai világtól, bár vannak még azért pásztorkutyák. Standard: Fej: Elölről kerek, oldalról elliptikus. A dús fejszőrzet kifejlett korban erősen ráborul a szemre. A koponya részarányosan kicsi és kerek. Az arcorri rész ennél rövidebb. Az egész fej hosszának 30%-a. A stopvonal kifejlett, az orrtükör aránylag nagy, de sohasem durva vagy vaskos. Fül:kerek a koponyából középmagasan ered és azonnal lógó irányú. Felfelé még figyelő helyzetben sem áll. A fülkagyló széles, lekerekített V-alakú, a belső szemzugig ér. Szem: Kávébarna vagy fekete színű. A szemhéjszél feszes; a tekintet nyílt, értelmes. Nyak: A nyak középhosszú, izmos, a vízszintessel 45o szöget alkot. Ha vízszintesen tartja, akkor egy egyenes mentén mutatja a fejet, a nyakat és az egész felső vonalat. Szalagos szőrzetű kan Hát:egyenes és középhosszú. Ha a kívánatosnál hosszabb, akkor hosszúvá teszi a törzset és a puli elveszti kvadratikus formáját. A mar nem emelkedik ki nagyon a háton. Farok: Ha a pulinak szabályos a faroktartása, akkor a kutya túlnőttnek látszik, de ez a legtöbb esetben csak optikai csalódás. A keresztcsonti vagy ágyéktájékra visszakunkorodó farok tartás az elfogadott és szigorú követelmény. A sarlós, egyenes faroktartású egyedeket kizárják a tenyésztésből. Mellkas és has: A mellkas űre nagy és mély; valamint a mellkas hosszú. A has a törzs alsó határvonalának legmélyebb pontja. Hátrafelé enyhén felhúzott. Végtagok: Az elülső végtagok alátámasztják a törzset. Ha az izmok és a szalagok fűzése nem elég feszes, akkor laza a lapocka, ami nem jó anatómiai tulajdonság. A kölyköknél ez a lazaság elég gyakori, de sok mozgással megerősödnek ezek a szalagok és nem lesz laza a lapocka. Ezért kell sokat mozgatni a pulikat. A könyök a törzs hossztengelyének irányába néz. A végtag a csüd tájékon rugózik Kb a 45 fokos csüdállás a kívánatos. A hátsó végtagokon a konc és a medencecsont kb 90 fokos szöget zár be. A puli mancsai elől és hátul rövidek és gömbölydedek. Bőr:A puli bőrének pigmentációja fekete. Ez leginkább az orrtükrön, az ajakakon és a szemhéjaknál látszik. A bőr pigmentációját a szőrt széthúzva is megállapíthatjuk. Az a lényeg, hogy a bőrön ne legyenek foltok, egységesen feketének kell lennie. A körmök szintén feketék, de elfogadott a szürke pigmentáció is. Szőrzet: A puli szőre a puli legfőbb jellemvonása és nagyon sokféle szőrváltozata van. No először is azt kell tisztáznunk milyen szőr típusok vannak. Ezeket a típusokat a pehelyszálak, és felszőrök aránya határozza meg. Így megkülönböztetjük: nyitott szőrt, a kis tincsek, sőt a szőrszálak külön-külön helyeződnek el. Sok benne a felszőr vagy a durvább pehelyszál. a laza szőr egyes szálai szinte önállóan helyezkednek el mind irányukban, mind teljes hosszukban. Ritkán nemezesedik, a szőrszálak merev lefutásúak. Főleg durvább pehelyszőrök és felszőrzet alkotja. Nemezes szőrFőképpen finom pehelyszálból áll és ezért veszti el hamar tartását és áll össze nemezzé. zsinóros szőr ívelő lefutású, szőrszálai kevesebb vagy több tincsnek megfelelően egységes lefutást mutatnak és az összeállt tincs magától is együtt marad vagy könnyen elkülöníthető a szomszéd zsinórtól. Ívelő lefutású, középfinom, néha durvább szőrszálak alkotják. A további szőrzetismertetéstől eltekintek, mert nagyon hosszúra nyúlna. Akit komolyan érdekel a puli szőrzete és annak ápolása szakkönyvekben utána tud nézni. Magasság: szukák: 37-41 cm kanok: 40-44 cm