A m�gusp�p�k �s a templomosok �tka

 

�tkokkal nemcsak egyes emberek �lnek; olykor bizonyos a t�rsadalom gondolkod�s�t f�lelemkel­t�ssel �s k�nz�ssal ir�ny�t� szervezetek s�t�t, gy�­l�lk�d�, paranoi�s tudat�llapot�b�l hajtanak ki. A Domonkos-rendi inkviz�ci� m�r j�val a szovjet NKVD vagy a n�ci SS l�trej�tte el�tt is �rtette a m�dj�t, hogyan csikarjon ki retteg� �ldozataib�l hamis vallom�sokat - J�zus Krisztusnak, a szere­tet isten�nek nev�ben.

Az egyh�z m�r a kezdet kezdet�t�l �lt az �tok �s a terror eszk�zeivel, de ezer �vbe tellett, am�g ke­bel�n bel�l elhatalmasodott az a gyilkos k�z�pko­ri fanatizmus, amelynek sor�n kath�rokat, temp­lomosokat, valamint ismeretlen n�k ezreit (�s j� n�h�ny f�rfit) k�noztak meg �s k�ldtek m�gly�ra eretneks�g vagy boszork�nys�g v�dj�val.

Szent P�l el�tkozottnak, az isteni kegyelemb�1 sz�mkivetettnek nyilv�n�totta a hamis tanok hir­det�it �s azokat, "akik nem szeretik Krisztust"; �m az egyh�z csak att�l fogva �lhetett hatalm�val, ­hogy a kereszt�nys�g R�ma �llamvall�sa lett. Kr. u. 312-ben, egy d�nt� jelent�s�g� �tk�zet el�tt Konstantin cs�sz�r �s "eg�sz hada" keresztet pillantott meg a nappali �gbolton, a k�vetkez� fel­irattal: "E jelben gy�zni fogsz!" Amint arr�l a cs�­sz�r Eusebius p�sp�knek besz�molt, aznap �jjel Krisztus jelent meg �lm�ban; m�snap pedig Kons­tantin elrendelte, hogy minden katon�ja fessen keresztet a pajzs�ra. A kereszt�nys�g teh�t hivata­los tann� v�lt, �s a p�sp�k�k jogot szereztek r�, hogy a legk�l�nf�l�bb b�n�k�rt b�rkit �tokkal s�jt­sanak. Meg�tkoztak cs�sz�rokat, meg�tkoztak gaz­dagot �s szeg�nyt. A szeg�nyek - egy�b lehet�s�­gek h�j�n - el�tkozt�k az eg�sz vil�got, vagy pedig �j vall�sok h�v�v� szeg�dtek, amelyeket azt�n az egyh�z vagy a cs�sz�r s�rg�sen ki�tkozott �s eret­neks�gnek nyilv�n�tott.

Az egyh�z hatalma lassan, de meg�ll�thatatla­nul n�vekedett.

Kr. u. 545-ben Justinianus biz�nci cs�sz�r enge­d�lyt k�rt R�m�t�l, hogy a monofizita p�rtot eret­nekk� nyilv�n�tsa. Vigilius p�pa, aki k�tsz�z font arany�rt v�s�rolta magas tiszts�g�t, megtagadta az ediktum al��r�s�t. A cs�sz�r katon�i ekkor bet�r­tek a Szent P�ter-templomba, ahol a p�pa elrejt�­z�tt, �s a szak�ll�n�l fogva akart�k kir�ncig�lni az olt�r al�l. Vigilius olyan er�vel kapaszkodott az olt�r l�b�ba, hogy az kis h�j�n r�szakadt. Ezut�n megh�vt�k Konstantin�polyba, s�rtetlens�get �g�r­ve neki, meg�rkez�se ut�n azonban foglyul ejtet­t�k. 553-ban Justinianus zsinatot h�vott �ssze, a fogoly p�pa azonban nem volt hajland� ezen meg­jelenni. A zsinat el�t�lte az eretneks�get, �s �tkot mondott mindenkire, aki az eretnek tant vallotta. Ekkor Vigilius v�gre beadta a derek�t, �s nyilv�­nosan meggy�nta t�ved�s�t, Justinianus pedig sza­badon engedte, de a szerencs�tlen ember R�m�ba visszat�r�ben �tk�zben meghalt.

�vsz�zadok teltek el, am�g a r�mai egyh�z mai form�ja �s tekint�lye kialakult. A papi n�t1ens�get csak 1074-ben rendelte el VII. Gergely p�pa: a m�r h�zas papoknak �tok terhe alatt el kellett tasz�­taniuk feles�g�ket. Nagy volt a felh�borod�s, de Gergely kereszt�lvitte akarat�t, �s a tilalom mind­m�ig fenn�ll. Nem csoda, hogy Gergely p�p��rt nem rajongott a paps�g; a szent R�mai Birodalom polg�rai viszont IV. Henrik cs�sz�r ellen l�zong­tak, �s a p�p�hoz fordultak seg�ts�g�rt. Amikor Gergelyt R�m�ban megt�madt�k, elrabolt�k �s megsebes�tett�k, a polg�rok a mer�nyl�kre t�mad­tak, akik viszont Henrikhez menek�ltek. A vesze­delmes p�ros m�rk�z�s k�vetkez� �llom�sak�nt Gergely, mint az egyh�z feje, R�m�ba rendelte Henriket, a cs�sz�r viszont zsinatot h�vott �ssze Wormsba, hogy ki�tkozza �s megfossza c�m�t�1 a p�p�t. Gergely volt a gyorsabb: Henrik ott �llt �tok­t�l s�jtva �s tr�nfosztottan. 1077 janu�rj�ban az­t�n Henrik megal�zva, b�neit b�nva j�rult a p�pa canossai v�r�ba, ahol h�rom napon �t kellett me­z�tl�b, rongyos ruh�ban v�rakoznia a szabadban, m�gnem a p�pa sz�ne el� ker�lhetett. K�s�bb ugyan visszanyerte hatalm�t, de a kocka el volt vetve: cs�sz�rok �s p�p�k ezut�n �vsz�zadokon �t hadakoztak. A brixeni zsinaton, ahol VII. Kelemen szem�ly�ben ellenp�p�t v�lasztottak, Gergelyt m�gusnak �s halottid�z�nek b�lyegezt�k; sz�m­�z�ttk�nt halt meg 1085-ben.

Egy feljegyz�s szerint Gergely p�pa egy �zben csak a later�ni templomba �rve vette �szre, hogy a vill�j�ban felejtette var�zsk�nyv�t. Elk�ldte �rte k�t szolg�j�t, sz�rny�s�ges �tkokkal fenyegetve �ket arra az esetre, ha ki mern�k nyitni. A k�v�ncsis�g azonban er�sebbnek bizonyult: a szolg�k nemcsak kinyitott�k a k�nyvet, de hangosan kezdt�k olvas­ni a var�zsig�ket, mire t�bb d�mon jelent meg.

Engedelmesked�nk parancsotoknak - mond­t�k -, de ha cs�fot �zt�k bel�l�nk, v�gz�nk vele­tek! A r�m�lt szolg�k felsz�l�tott�k az �rd�g�­ket, d�nts�k le az el�tt�k l�v� falat - �s �gy is t�r­t�nt. Nem tudni, Gergely �rtes�lt-e az esetr�l, de ha igen, akkor bizony�ra �lt egy m�sik, neki tulaj­don�tott k�pess�ggel: vill�mot r�zott ki k�penye ujj�b�l, �s agyons�jtotta a k�t oktondit.

Nem � volt azonban az egyetlen m�gus a p�p�k sor�­ban; k�t el�dje, XX. J�nos �s VI. Gergely ugyan­csak lelkesen gyakorolta mag�t azokban a b�v�s fort�lyokban, amelyek v�dj�val az egyh�z k�s�bb annyi embert k�ld�tt m�gly�ra. A p�pai m�gusok k�z�l a legnevezetesebb Gerbert, alias II. Szilvesz­ter volt, tud�s ember, aki megtanult arabul is; � vezette be Eur�p�ban az arab sz�mokat. Azt be­sz�lt�k, a p�pas�g�rt cser�be eladta lelk�t az �r­d�gnek, �s hasonl�an a tizenharmadik sz�zadban �lt Albertus Magnushoz �s Roger Baconh�z, r�z­b�l olyan fejet mint�zott, amely minden k�rd�sre v�laszolt, �s a legbonyolultabb rejtv�nyeket is megoldotta. K�l�n�s, de az 1307 -ben letart�ztatott templomosokat is azzal v�dolt�k, hogy egy titok­zatos fejet im�dnak.

II. Szilveszter egyik ut�da, IX. Benedek, akit ti­zenk�t �vesen v�lasztottak p�p�v�, �ll�t�lag f�ld­h�zragadtabb c�lokra haszn�lta a m�gi�t. Var�zs­ig�ivel el�rte, hogy a megbabon�zott r�mai h�l­gyek csapatost�l vonuljanak ut�na az erd�kbe �s a hegyek k�z�.

1095-ben k�t p�pa viaskodott a hatalom�rt, �s egyik�k, II. Orb�n megszervezte az els� keresztes hadj�ratot a Szentf�ld visszah�d�t�s�ra. Orb�n p�pa saj�t f�l�ny�t akarta er�s�teni, de az �ltala elind�tott puszt�t� g�pezet k�t teljes �vsz�zadon �t m�k�d�tt. Az els� keresztes hadj�rat idej�n ala­kult meg a templomos lovagok rendje. K�tsz�z �vvel k�s�bb egy p�pa �s egy kir�ly esk�d�tt �ssze a rend sz�tz�z�s�ra, s ezzel olyan �tkot id�ztek a fej�kre, amely mindkett�j�ket elpuszt�totta.

 

Ha a p�ntek ah�nap tizenharmadik napj�ra esik, az k�ztudottan szerencs�tlens�get jelent. A tizen­h�rmas sz�m rossz h�re �rthet�; az �sid�kben �sszef�gg�tt a pog�ny n�i �s holdm�toszokkal. E m�toszokat az els� egyh�zaty�k kiirtott�k, de a k�nyelmetlen tizenh�rmas sz�mmal nem bol­dogultak. Krisztus �s a tizenk�t apostol, a b�r� �s a tizenk�t esk�dt tizenh�rman vannak, mint ahogy t�ves a mi tizenk�t h�napb�l �ll� �v�nk is: egy-egy �vre nem tizenk�t, hanem tizenh�rom (13 x 28=364) holdciklus jut. A tizenh�rmas sz�m �ppoly balj�slat�, mint ha valaki �sszet�ri a t�k­r�t, vagy �ll� l�tra alatt megy el. Nem v�letlen, hogy j� n�h�ny mai felh�karcol�ban nincs tizen­harmadik emelet. A p�ntek megb�lyegz�se viszont kev�sb� �rthet�, elv�gre a h�tf�, amely sz�mos eur�pai nyelven holdnapot jelent (l�sd az angol Monday-Moondayt, a n�met Montag-Mondtagot, a francia �s olasz lunedit), jobban �sszecsengene a tizenh�rmas borzongat� felhangj�val.

A v�laszt�s, meglehet, egy borzalmas b�nt�nnyel f�gg �ssze. 1307. okt�ber 13-�n, egy p�nteki nap hajnal�n Sz�p F�l�p francia kir�ly katon�i orsz�gszerte r�t�rtek a templomosok rendh�zaira. Az akci�t t�bb h�na­pon �t k�sz�tett�k el�. A szeptember 14-�n kiadott letart�ztat�si parancsot sz�tk�ldt�k mindenhov� az illet�kes kir�lyi tisztvisel�knek, k�l�n list�n mell�kelve a v�dpontokat, amelyekre n�zve a lovagokb�l k�nz�ssal kell kicsikarni a beismer� val­lom�st.

S hogy mindez mi�rt t�rt�nt? Csak az�rt, mert F�l�p cs�dbe jutott. El�z� �vben m�r ki�zte a zsi­d�kat, hogy r�tehesse kez�t a vagyonukra; most a templomosok arany�ra f�jt a foga.

A rajta�t�s azonban csak �gy lehetett sikeres, ha az �ldozatokat meglepet�sk�nt �ri. B�r a templo­mosokat 1291-ben, Akk� eleste ut�n ki�zt�k a Szentf�ldr�1, m�g mindig f�lelmetes er�t k�pvisel­tek. Saj�t haj�haduk volt, kir�lyok bank�gyleteit int�zt�k, maguk szedt�k be az �ket megillet� tize­det, �s csak a p�p�nak tartoztak felel�ss�ggel. Gaz­dagok voltak, er�szakosak �s p�khendiek - nem csoda, hogy irigys�g, f�lelem �s gy�l�let �vezte �ket. A keresztes hadj�ratok korszak�ban sebez­hetetlenek voltak, de ez a korszak v�get �rt, �s el­lens�geik - a Domonkos-rendiek, a vet�lyt�rs is­pot�lyos lovagok �s a F�l�p-szer� gyakorlatias el­m�k - lecsaptak a kedvez� alkalomra. F�l�p tisz­t�ban volt vele, hogy a rend vagyon�nak megka­parint�s�t csak akkor igazolhatja, ha az egyh�z baj­nokak�nt l�p fel, �s olyan gal�d �sszeesk�v�st t�r a vil�g el�, hogy a legb�trabbak is beles�padjanak. A templomosokat teh�t el�sz�r a d�monok cinko­saiv� kellett b�lyegezni, hogy azt�n megsemmis�t­hess�k �ket. F�l�p a francia sz�rmaz�s� p�pa, V. Kelemen beleegyez�s�vel l�trehozta a f�inkviz�to­ri hivatalt a maga Domonkos-rendi gy�ntat�ja, Guillaume Imbert sz�m�ra, �s kiadta a parancsot h� ember�nek: teremtse meg a t�rv�nyess�g l�t­szat�t a rend kiirt�s�hoz.

Imbert-bert nem is kellett csal�dnia. A f�inkvi­z�tor kis�t�tte, hogy a templomosokat Krisztus megtagad�s�val, a kereszt meggyal�z�s�val, a mise kiforgat�s�val, b�lv�nyim�d�ssal (ez volt az a bi­zonyos fej, tov�bb� ritu�lis gyilkoss�ggal, szem�­rems�rt� cs�kol�z�ssal, szod�mi�val �s (ak�r a kath�rokat meg a boszork�nyokat) b�v�s k�t�l visel�s�vel v�dolj�k. Egyenesen �gy okoskodott min�l vaskosabb a hazugs�g, ann�l jobb.

E misztikus harcosok rendj�nek eredete �s val�di c�lja �ppolyan hom�lyos, mint a sors, amely 1307 ut�n oszt�lyr�sz�k�l jutott. A legend�k k�d�be vesz� t�rt�netet udvari cselsz�v�nyekr�l, el�sott kincsr�l, a frigyl�d�val �s a Szent Gr�llal val� kap­csolatr�l sz�l� r�szletek tark�tj�k. A s�t�t �s l�tv�­nyos titkok sorozat�t tet�zik be azok az iszonya­tos k�nz�sok, amelyeknek a francia templomoso­kat 1307-ben al�vetett�k, �s v�g�l az a nagyszab�­s� �tok, amelyet Jacques de Molay, a rend utols� nagymestere harsogott F�l�p kir�lyra �s Kelemen p�p�ra, mialatt 1314 m�rcius�ban, a Szajna egyik sziget�n lass� t�z�n p�rk�l�d�tt.

Krisztus �s a Salamoni Templom Szeg�ny Lovag­jainak Rendj�t a feljegyz�sek szerint 1118-ban ala­p�totta Jeruzs�lemben Hugues de Payens cham­pagne-i lovag �s nyolc t�rsa, arra k�rve I. Baldvint, Jeruzs�lem kir�ly�t, hogy ismerje el a rendet, amely az utak biztons�g�nak meg�rz�s�re �s a zar�ndo­kok megoltalmaz�s�ra alakult. Baldvin a palot�j�­ban adott nekik sz�ll�st, a palota pedig �ll�t�lag Salamon templom�nak alapjain �p�lt; innen eredt a "templomos" elnevez�s.

A lovagok erk�lcsi tisztas�got, szeg�nys�get �s engedelmess�get fogadtak, �s kezdetben val�ban olyan szeg�nyek voltak, hogy k�teless�g�k telje­s�t�se k�zben osztozniok kellett a lovakon. 1128-­ban maga Clairvaux-i Bern�t, a dinamikus �j cisz­tercita rend feje fogalmazta meg szab�lyzatukat, amelyben a gazdagokat a rend t�mogat�s�ra, a b�n�s�ket pedig a rendhez val� csatlakoz�sra buz­d�totta. A templomosok sz�vesen l�ttak soraikban gyilkosokat, tolvajokat, h�zass�gt�r�ket, s�t eret­nekeket is, felt�ve, ha v�llalt�k a szigor� szab�lyo­kat, �s a v�res hal�l �lland� kock�zat�t. H�la Ber­n�t meggy�z� erej�nek, 1130-ban Hugues de Payens m�r h�romsz�z lovaggal t�rt vissza Eur�­p�ba. �ml�tt hozz�juk a p�nz - �s vele a hatalom.

1139-ben II. Ince p�pa elrendelte, hogy csak neki tartozzanak felel�ss�ggel. Ekkoriban �p�ttette �t Suger Saint-Denis-i ap�t a maga P�rizs melletti templom�t az �j, cs�cs�ves st�1usban, amely k�s�bb a "g�tikus" nevet kapta. Egyes forr�sok szerint az �j �p�t�szetet a templomosok hozt�k magukkal Pa­lesztin�b�l. M�r ekkoriban is azt suttogt�k, hogy a zar�ndokok oltalmaz�s�nak leple alatt okkult te­v�kenys�geket �znek, �s nem �llnak t�vol az eret­neks�gt�1 �s a nemi kicsapong�sokt�l.

A rend tan�t�sa val�ban szokatlan volt, �m a zord szab�lyzat aligha kedvezett a kicsapong�soknak. A lovagoknak nem lehetett saj�t k�nyvt�ruk, p�n­z�k vagy egy�b tulajdonuk. El�lj�r�iknak a k�vet­kezm�nyekt�1 f�ggetlen�l felt�tlen engedelmess�g­gel tartoztak. Soha nem adhatt�k meg magukat, �s vissza is csak legal�bb h�romszoros t�ler� el�l vo­nulhattak. Bajbarsz kipcs�k szult�n 1270-ben elfog­lalta szafedi v�rukat, �s egyetlen �jszak�t adott ne­kik: vagy �tt�rnek az iszl�m hit�re vagy meghalnak. Parancsnokuk utas�t�s�ra a hal�lt v�lasztott�k. Bajbarsz ekkor elevenen megny�zatta el�tt�k a pa­rancsnokot, de �ket nem lehetett megt�ntor�tani. A lovagok tisztas�guk jel��l feh�r k�penyt vi­seltek, rajta v�r�s, nyolc�g� kereszttel. Ugyancsak a tisztas�got jelk�pezte a birkab�r �v is. 1307-ben azt�n k�nz�ik ebben az �vben a s�t�ni eretneks�g bizony�t�k�t l�tt�k.

A XIII. sz�zad elej�n v�res hadj�rat indult a provence-i kath�rok (a "tiszt�k") ellen, �s a temp­lomosok is gyan�ba keveredtek.

A kath�rok hittek a reinkarn�ci�ban, a j� �s rossz egym�st kieg�sz�t� volt�ban, Jahv�t pedig hamis istennek tartott�k. Az eff�le tanokat az egyh�z imm�r- ezer �v �ta �ld�zte. 1208-ra a kath�r hit m�gis olyan n�pszer�v� v�lt, hogy a korrupt ka­tolikus egyh�z jogosan tartott t�le: v�gk�pp ki�zik Provence-b�l. A legszigor�bb rendszab�lyokhoz kellett folyamodni. III. Ince p�pa enged�lyezte a t�mad�st, s�t meghirdette a kath�rok elleni keresztes hadj�ratot. Az �szakabbra �l� franci�k lelkesen fogadt�k a felh�v�st. Amikor B�ziers ostrom�n�l a katon�k azt mondt�k, nem tudj�k megk�l�nb�z­tetni a v�d�k k�z�tt a katolikusokat a kath�rokt�l, a ciszterci rendf�n�k azt felelte: "�lj�tek meg va­lamennyi�ket; Isten majd megtal�lja az �v�it."

�gy a d�li tartom�nyt harminc�ves h�bor�sko­d�s sor�n porig rombolt�k, �s k�zben a kegyetle­n�l kegyes spanyol, Dominic Guzman (a domini­k�nus rend megalap�t�ja) kezdem�nyez�s�re l�t­rej�tt az inkviz�ci� is, az eretneks�g kiirt�sa c�lj�­b�l. 1244-re minden elcsitult. Sz�mos kath�r a m�glya helyett, amelyen sokszor ak�r k�tsz�z �l­dozatot �gettek meg egyszerre, ink�bb a templo­mosokn�l keresett mened�ket.

�s hatvanh�rom �vvel k�s�'bb, 1307. okt�ber 13-�n, p�nteken Franciaorsz�gi F�l�p lecsapott a rendre.

A lovagok, az �j nagymester - Jacques de Molay korm�nyz�sa alatt - az utols� percig biztons�gban tudt�k magukat. Ki is merne kezet emelni a temp­lomosok rendj�re?

Az elfogottak sz�ma tiszt�zatlan. Franciaorsz�g­ban mintegy k�tezer, eg�sz Eur�p�ban n�gyezer templomos �lt, de maguk a lovagok csak a j�ghegy cs�cs�t jelentett�k. F�l�p hajnali rajta�t�se, majd azt k�vet�en a p�pai ki�tkoz�s ak�r h�szezer em­bert is k�zvetlen�l �rinthetett.

A legt�bben elmenek�ltek, sokan k�z�l�k Por­tug�li�ba �s Sk�ci�ba. Haj�haduk nyomtalanul el­t�nt La Rochelle kik�t�j�b�1; h�r�t sem hallott�k t�bb�. A Ferencesek �s Domonkos-rendiek minden­esetre azon nyomban elind�tott�k a maguk nagy­szab�s� propagandakamp�ny�t, Guillaume Imbert f�inkviz�tor pedig hozz�l�tott, hogy megt�rje az elfogottakat. A b�zl� mag�nz�rk�kba csukott, mez­telen�l a falhoz l�ncolt, hal�lra r�m�lt emberekkel tudatt�k, hogy testv�reik m�r vallottak; ha k�vetik a j� p�ld�t, megmenek�lnek, ha nem, a h�h�r v�r r�juk - m�r amennyiben t�l�lik a k�nz�sokat. Ked­velt vallat�si m�dszer volt, hogy a fogoly l�b�t be­olajozt�k, majd lass� t�z f�l�tt addig s�t�gett�k, m�g a csontok ki nem fordultak az �z�letb�1. Volt, aki t�l�lte az iszonyatot. Egyik�k, amikor kihallga­t�sra t�mogatt�k, kez�ben szorongatta megfeketedett l�bcsontjait; a k�nz�k eml�k�l n�la hagyt�k. Voltak m�s m�dszerek is. T�zes vassal p�rk�l­t�k a fogoly test�t, a nemi szerv�t is bele�rtve; izz� fog�kkal szaggatt�k a h�s�t; hideg fog�val t�pt�k le a k�rm�t, r�ntott�k ki a fogat, �s szurk�lt�k a v�res, sajg� fog�reget; lelem�nyes szerkezetekkel z�zt�k �ssze a l�b, a boka �s a t�rd csontjait. A makacskod�kat k�t vallat�s k�z�tt �gynevezett oubliette-be z�rt�k - ezek a sz�k �s alacsony cell�k, amelyekben sem �llni, sem lefek�dni nem lehe­tett, a szennycsatorna alatt helyezkedtek el.

A k�nz�sok hat�s�ra sokan meg�r�ltek, �s a leg­t�bben beadt�k a derekukat. Az els� p�rizsi kihall­gat�sok sor�n sz�zharmincnyolc fogolyb�l csak n�­gyen tagadt�k valamennyi v�dat (harminchatan belehaltak a k�nz�sokba). K�t h�ttel a letart�ztat�s ut�n harminck�t templomos a nyilv�noss�g el�tt is meger�s�tette beismer� vallom�s�t. A sz�harminc­nyolcb�l csak hatan tagadt�k, hogy a rendbe bel�p­ve lek�pt�k volna a fesz�letet, �s ezzel k�vett�k vol­na a keresztre fesz�t�s tan�t tagad� kath�rok p�ld�­j�t. A legt�bben elismert�k az osculum �nfam�t, a "gya­l�zatos cs�kot", amellyel egym�s sz�j�t, k�ld�k�t, h�mvesszej�t �s �lep�t ihlett�k. Hetvenen bevallot­t�k, hogy szod�mi�ra utas�tott�k �ket, b�r k�t-h�­rom kiv�tellel mind tagadt�k, hogy meg is fogadt�k volna a parancsot. A Bahomet nev� titokzatos fejr�1 vagy b�lv�nyr�l csak a vezet�k tudtak, tal�n mert F�l�p eleve �gy rendelkezett, hogy err�1 csak a ve­zet�ket kell k�rdezni. Amikor azt�n kib�v�tette a k�rdezend�k k�r�t valamennyi fogolyra, kit�nt, hogy mind tudnak a dologr�l, csak �ppen egyt�1 egyig mer�ben m�s v�ltozatban adt�k el�, minthogy a sz�rny� k�nz�sok k�zepette b�rmilyen k�rd�sre r�b�lintottak. A rend kincst�rnoka kijelentette: azt is bevallan�, hogy meg�lte az Istent, nehogy m�g egyszer ilyen f�jdalmat kelljen elviselnie.

Kezdetben Jacques de Molay sem volt b�trabb; nyilv�nosan megvallotta, hogy a rendet m�r r�g­�ta mag�hoz cs�b�totta a s�t�n. Csak h�t �v fogs�g ut�n, a hal�l k�sz�b�n sz�nta el mag�t, hogy meg­v�ltja lelke �dv�ss�g�t. Amikor az 1314. m�rcius 14-�re kit�z�tt m�glyahal�l el�tt m�g egyszer meg­hurcolt�k, hogy a nyilv�noss�g el�tt tegyen bi­zonys�got a rend b�n�ss�g�r�1, visszavonta min­den kor�bbi vallom�s�t.

„Beismerem, hogy s�lyos b�nt k�vettem el - ­mondta a Notre-Dame el�tt �sszegy�lt f�uraknak �s f�papoknak. - De az a b�n�m, hogy hazudtam akkor, amikor elismertem a rend ellen felhozott ut�latos v�dakat... �s azt mondtam, amit ellens�­geim hallani akartak, hogy elker�ljem a tov�bbi irt�zatos k�nz�sokat.”

Ezut�n h�rom t�rs�val egy�tt s�rg�sen a Szaj­na egyik sziget�re hurcolt�k, hogy lass�, irgalmat­lan hal�llal vesszenek el. A h�h�roknak megtiltot­t�k, hogy a foglyokat a m�glya meggy�jt�sa el�tt megfojts�k, �s arra is vigy�zniuk kellett, nehogy a f�st fojtsa meg �ket id� el�tt. A b�rk�kon zs�fol�­d� k�v�ncsiak el�tt az �ldozatok - am�g m�g hang­juk volt - vil�gg� ki�ltott�k a rend �rtatlans�g�t, Jacques de Molay pedig az utols� pillanatban tizenh�rom �ziglen meg�tkozta F�l�p kir�lyt �s csa­l�dj�t, a kir�lyt �s V. Kelemen p�p�t pedig felsz�l�­totta: egy �ven bel�l k�vess�k �t, hogy egy�tt v�r­j�k az Isten tr�nusa el�tt az �t�letet.

Kelemen egy h�nap m�lva halott volt; novem­berben pedig F�l�p�t vitte el v�ratlanul �s megmagyar�zhatatlan m�don a hal�l. Ut�dai id� el�tt gyan�s k�r�lm�nyek k�z�tt pusztultak el, �s dinaszti�ja hamarosan kihalt. A templomosok �tka megfogant.

Az inkviz�ci� azonban hamarosan �j ellens�get tal�lt mag�nak: a boszork�nyokat vagy ink�bb �l­tal�ban a n�i nemet.