A magyar vizsla

Szeretn�nk bemutatni ebben a rovatban t�bb kutyafajt�t is, de legel�sz�r a magyar kuty�kat. Az�rt kezden�nk hazai eb bemutat�kkal, mert sz�mos fajt�t m�r alig ismernek az emberek, pedig ugyan olyan �rt�kes fajt�k, mint m�s esetleg divatosabb kutyusok. A hazai kutyafajt�k k�z�l a Magyar vizsla tulajdons�gait �s kialakul�s�t mutatjuk be. �s mi�rt pont ez a fajta az els�? Erre igen egyszer� a magyar�zat! Mert a kuty�sok t�bor�nak jelent�s h�nyada szereti �s tartja a Magyar vizsl�t. A vizsla eredete A magyar vizsla �se kutat�sok szerint �zsi�b�l sz�rmazik, �s m�r akkor is vad�szatra haszn�lt�k. A t�bbi eur�pai vizsl�kt�l m�r sz�rmaz�s�t tekintve is k�l�nb�zik, mivel az eur�pai fajt�k minden val�sz�n�s�g szerint az �si spanyol vizsl�b�l alakultak ki. T�rt�nete a k�z�pkor v�g�ig megegyezik a kop�k�val, mivel kezdetekben a vad felhajt�s�hoz haszn�lt�k ezeket a kuty�kat. Egyes felt�telez�sek szerint m�r az �rp�d-h�zi kir�lyok is ismert�k a vizsl�t �s haszn�lt�k is vad�szataikon. (XI-XIV. sz.) K�s�bb a 150 �ves t�r�k uralom alatt az akkori vizsl�k keveredtek a t�r�k s�rga vad�szebekkel. Ebben a korban m�r ezeket a kuty�kat f�rjez�sre haszn�lt�k, mert m�r ekkor is jellemz� tulajdons�gai k�z� tartozott a vad meg�ll�sa. A k�s�bbiekben a magyar urak kedvelt vad�szkuty�i k�z� tartoztak a vizsl�k, mivel eredm�nyesen vettek r�szt a vad�szatokban. Az 1700-as �vekben a Zay csal�d megpr�b�lkozott a fajta tudatos teny�szt�s�vel is Tercs�nen. A XVI. Sz�zadban m�r elterjedt �s n�pszer� vad�szkutya volt, hiszen a vadakat nyomuk ut�n felkereste; az elejtett �llatokat b�rhonnan el�hozta gazd�j�nak. A vizsla mai alakj�nak kiteny�szt�se a XVIII. sz�zadra ny�lik vissza, ahol els�sorban a n�met vizsla alakj�t tekintett�k m�rvad�nak. 1879-ben a Hannoveri Nemzetk�zi Kutyaki�ll�t�son megjelent szak�rt�k hat�rozt�k meg a vizsla form�j�t, amelyben a n�met vizsla volt a m�rt�kad�. 1920-ban B�ba K�roly ny. alezredes �s Polg�r K�lm�n kir. �gy�szs�gi aleln�knek a kezdem�nyez�s�re mozgalom indult, amelynek legf�bb c�lja, hogy a magyar vizsl�kat, amelyek ekkor nagyon kevesen voltak, visszateny�ssz�k. Ez a nagysz�m� l�tsz�m cs�kken�s annak volt tudhat�, hogy a vad�szatokon el�t�rbe ker�ltek a n�met vizsl�k �s a pointerek, valamint az I. Vil�gh�bor� jelent�sen megtizedelte a hazai �llom�nyt. Elkezd�d�tt a felkutat�sa a magyar vizsla egyedeknek �s megkezd�d�tt a tudatos �s kem�ny teny�szt�i munka. Ennek eredm�nyek�nt 1935-ben elismerte a Nemzetk�zi Kutyasz�vets�g a magyar vizsl�t, mint �n�ll� kutyafajt�t. Az�ta is folyamatosan bebizony�totta vizsl�nk, hogy egyed�l�ll� fajta. A t�bbi vizsla fajt�hoz k�pest gyorsabban tanul, nem szereti a durvas�got, szeretettel nevelve b�rmit k�pes v�grehajtani. A vizsla napjainkban A vizsl�k ugyan napjainkra elvesz�tett�k eredeti �letter�ket, abban az �rtelemben, hogy egyre kevesebb vizsl�t tartanak annak c�lj�b�l, hogy vad�szatokon vegyenek r�szt. De meg�llj�k a hely�ket a modern korunkban is, hiszen bebizony�tott�k, hogy igen sokoldal�ak. Nagy munkab�r�suk van, sz�vesen dolgoznak. Sz�mos magyar vizsla teljes�t j�l agility versenyeken, haszn�lj�k �ket a rend�rs�g k�tel�keiben, mint k�b�t�szert felkutat� kuty�t �s term�szetesen nagyon sokan csak, mint hobbi kuty�t tartj�k kertes vagy lak�h�zakban. De elem�ben m�gis csak a mez�k�n, erd�kben �rzi j�l mag�t. Hiszen orra mindig �j szagokat tal�l, amelyek �rdekesek, izgalmasak sz�m�ra. Kedvess�ge, gyermek szeretete alkalmass� teszi �t arra, hogy egy csal�d teljes �rt�k� tagja legyen. Els� kuty�soknak is kit�n� v�laszt�s egy magyar vizsla, hiszen mint m�r eml�tettem, nagyon k�nnyen tanul. Ha valaki sportos vagy akt�vabb �letet szeretne �lni kutyus�val, megfelel� t�rsra tal�l e kutyafajt�ban. Ha vad�szatra val� hajlam�t szeretn�tek tov�bb fejleszteni, akkor arra is van m�d, hiszen versenyeket rendeznek. A vad�sz�szt�n�k fejleszt�s�re �s megtart�s�ra h�rom t�pus� versenyt rendeznek Magyarorsz�gon. 1. Field Trial: itt csak mezei munk�r�l van sz�, ahol a vizsla f� feladata a vad felkutat�sa. Ezt mondhatjuk a klasszikus vizslasportnak. 2. K�tf�zis�, vagyis a mezei-v�zi munka. 3. H�romf�zis�, vagyis a mezei-v�zi-erdei munka. Ez a legnehezebb feladatok k�z� tartozik, hiszen itt az elejtett vadat az erd�ben csak szagl�s ut�n tal�lhatja meg a kutya. Ebben a f�zisban a kuty�t m�r a puskal�v�s hangj�hoz is hozz� kell szoktatni, nehogy megrettenjen. Standard Fej: A fej sz�raz, nemes, ar�nyos. A koponya m�rs�kelten sz�les, enyh�n dombor�. A fejtet�t k�z�pen enyhe hat�rvonal v�lasztja kett�, a k�zepesen fejlett nyakszirtcsontt�l a homlok fel�. A stop m�rs�kelt. Az arcorri r�sz - az orrhegyt�l a bels� szemzugokat �sszek�t� egyenesig m�rve - minden esetben kevesebb, mint a teljes fejhossz 50%-ka. Fogak: A fogazat er�teljes, a metsz�fogak oll�san z�r�dnak. Az ajkak feszesek �s nem lel�g�ak Szemek: A tekintet �rtelmes, �l�nk. A szemek kiss� ov�lisak. A szemh�jak j�l z�rtak. A szemsz�n a sz�rzet sz�n�vel harmoniz�l, el�ny�s, ha min�l s�t�tebb. F�l: A f�lek k�z�phossz�ak, kiss� h�tul �s k�z�pmagasan t�z�ttek. A f�lny�l�st eltakarj�k �s lefel� kerek�tett V alakban v�gz�dnek. Nyak: k�z�phossz�, j�l izmolt, enyh�n �velt, zavar� lebernyegt�l mentes. T�rzs: er�teljes �s ar�nyos, valamivel hosszabb, mint a kvadratikus fajt�k�. A mar kifejezett, j�l izmolt. A h�t r�vid, egyenes, az �gy�k feszes �s a fels� vonal ezut�n enyh�n lekerekedik a fart�ig. A farok kiss� alacsonyan t�z�tt, k�zepes vastags�g�, a v�ge fel� keskenyed�. Rendszerint akkor k�pez eszt�tikai egys�get, ha az eredeti hossz�nak 3 r�sz�t hagyj�k meg. A farok kurt�t�s azonban nem k�telez�. Az el�ls� v�gtag egyenes, er�s csontozat�, z�rt k�ny�kkel. A h�ts� v�gtag j�l izmolt, k�zepesen sz�gelt, kiss� alacsonyan elhelyezked� cs�nkokkal. A l�bujjak er�sek j�l domborod�k, szorosan egym�s mellett �llnak. Sz�rzet: szoros fekv�s�, r�vid, egyenes, tapintata �rdes, a f�lekn�l selymesebb. A sz�ne zsemle s�rga vagy s�t�tebb homoksz�n. Magass�g: Kanok: 56-61 cm Szuk�k: 52-57 cm Magyar dr�tsz�r� vizsla A dr�tsz�r� vizsla fiatalabb, mint a r�vid sz�r�, abban az �rtelemben, hogy 1930-as �vekben kezdt�k meg a fajta kialak�t�s�t. Az �vtizedeken kereszt�l t�rt�n� szelekci� folyam�n nem csak az �j k�llemre ford�tottak nagy hangs�lyt, hanem a munkak�pess�gre is. Egy sokoldal� nagy munkab�r�s� vad�sz ebet akartak kialak�tani a teny�szt�k. A sz�rzet a dr�tsz�r� magyar vizsl�t ellen�ll�bb� tette a hideggel szemben. A teny�szt�sbe bevont�k a dr�tsz�r� n�met vizsl�t is. A r�vidsz�r� vizsl�n�l er�sebb csontozat� �s testalkat�. Bels� tulajdons�gai megegyeznek az el�z� t�rs�val. Intelligens, nagy munkab�r�s�, kiegyens�lyozott �s szeretetre v�gy�, ugyan akkor nem viseli a durva b�n�sm�dot. Standard Fej: A fej ar�nyos a koponya m�rs�kelten sz�les, enyh�n dombor�, az arcorri r�sz a kopony�n�l valamivel r�videbb, a stop m�rs�kelt, a szembolt�vek er�sek, a fej von�sait jellegzetes sz�r�z�tts�ge mark�nss�, kiss� sz�gletess� teszi. Az orrh�t egyebes sz�les orrt�k�rben v�gz�dik. Az �llkapocs fejlett, j�l izmolt. Fogazat: A fogak er�teljesek, a metsz�fogak oll�san z�r�dnak. Az ajkak m�rs�kelten feszesek, de nem lel�g�ak. Szem: A tekintet �l�nk, �rtelmes, a szemh�jak j�l z�rtak, a szemek kiss� ov�lisak. A szemsz�n a sz�rzettel harmoniz�l. F�lek: k�z�pmagasan t�z�ttek, k�z�phossz�ak, a f�lny�l�st j�l eltakarj�k. Nyak: k�z�phossz�, j�l izmolt, enyh�n �velt, zavar� lebernyegt�l mentes. T�rzs: er�teljes, hosszabb, mint a kvadratikus fajt�k�. A mar kifejezett, j�l izmolt. A h�t r�vid �s egyenes, az �gy�k feszes, a fels� vonal enyh�n lekerekedik a farkt�ig. V�gtagok: Az el�ls� v�gtag egyenes, er�s csontozat�, z�rt k�ny�kkel. A h�ts� v�gtag j�l izmolt, k�zepesen sz�gelt, kiss� alacsonyan elhelyezked� cs�nkokkal. A l�bujjak er�sek j�l domborod�k, szorosan egym�s mellett �llnak. Farok: A farok kiss� alacsonyan t�z�tt, k�zepes vastags�g�, a v�ge fel� keskenyed�. Rendszerint hossz�nak 1/3 r�sz�t v�gj�k le. A farok kurt�t�s azonban nem k�telez�. Sz�rzet: az arcorri r�szen r�vid, durva. Az �llon kis szak�llt k�pez. A fejtet�n a sz�rzet r�vid, kem�ny. A f�lek sz�re majdnem azonos a r�vid sz�r� vizsl��val. A szem�ld�ksz�r�k d�sak, kem�nyek. A nyakon �s a t�rzs�n 2-4 cm hossz� dr�tos, kem�ny, testhez simul� s�r� fed�sz�r�k, alattuk aljsz�rzet.