A magyar ag�r

A magyar ag�r a mai korban igen kev�ss� ismert, pedig ugyan olyan h�s�ges t�rs, mint a t�bbi kutyafajta. A divatos angol agarak �s whippetek �tvett�k a terepet el�le. Ez�rt tartom fontosnak ennek a fajt�nak az ismertet�s�t, hiszen nek�nk is van agarunk �s nem is ak�r milyen. Eredete: A magyar ag�r eredet�t ugyan �gy hom�ly fedi, mint eur�pai t�rsainak sz�rmaz�s�t. T�bb n�zet is napvil�got l�tott ezzel kapcsolatban. Vannak olyan felt�telez�sek, hogy �szak-Afrik�b�l sz�rmaznak ezek a kutyafajt�k, hiszen ott a hatalmas szavann�kon, a kialakult l�tfenntart�sukhoz hozz�tartozott a gyors fut�s, mert csak �gy tudt�k elejteni a pr�d�jukat. Az nem k�ts�ges, hogy az egyiptomi f�ra�k udvaraiban megtal�lhat�ak voltak az agarakhoz hasonl� kuty�k, amit bizony�tanak a s�rokban megtal�lt festm�nyek is. Egy m�sik n�zet szerint Kis-�zsi�b�l ered ez a fajta. Mindk�t felfog�s szerint k�s�bb a r�maiak hozt�k Eur�pa f�ldj�re ezeket a vad�szkuty�kat. A Kaszpi-tenger k�rny�k�n �l� magas vad�szati kult�r�val rendelkez� n�pekt�l sz�rmaztat� n�zetek is vannak. Teh�t semmi biztosat nem lehet tudni az agarak kialakul�s�r�l, �s arr�l hogyan ker�ltek Eur�p�ba. Azonban biztos, hogy m�r az �rpad-kori feljegyz�sek megeml�tik az agarat Magyarorsz�gon �s leleteket is tal�ltak a r�g�szek. A magyar ag�r eredet�r�l sincsen biztos tud�sunk, de val�sz�n�leg m�r a v�ndorl�sok alatt is k�s�rt�k a magyarokat ezek a kuty�k. Teh�t a mi agaraink feltehet�leg �zsi�b�l sz�rmaznak. A r�gi feljegyz�sek szerint m�r ebben az id�ben is fut� vadak elfog�s�ra haszn�lt�k az agarat. Istv�n kir�ly idej�ben a n�met lovagok magukkal hozott agaraikkal teremtett�k meg az agar�szatot �s a k�s�bbiekben is igen kedvelt volt Magyarorsz�gon a kuty�kkal val� vad�szat. M�ty�s kir�lys�ga alatt cs�csosodott ki az agar�szat, mivel nagyon kedvelte ezt a vad�szati st�lust �s � is kit�n� lovas h�r�ben �llt. � els�sorban a lovas agar�szatot �zte. Hal�la ut�n azonban az agar�szat hanyatlani kezdet, mivel az orsz�g h�rom r�szre szakad�s�val a kir�lyi vad�szatok ideje lej�rt. Erd�lyben �s Felvid�ken �zt�k m�g ezt a sportot, amelynek nagy h�ve volt I. R�k�czi Gy�rgy �s Bornemissza J�zsef. Bornemissza agaraival m�g farkasra is vad�szott. Az �jabb fellend�l�s az agar�szatban a reformkorban kezd�d�tt meg, ami Sz�chenyi Istv�n nev�hez k�t�dik. Javaslat�ra sorra alakultak az agar�szegyletek �s e kutyafajta ism�t a nemess�g egyik legkedveltebb kuty�j�v� v�lt. Gyorsas�ga, eleganci�ja, �rtelme is n�pszer�s�tette a magyar agarat. De nem tartott sok�ig a tiszta magyar ag�r vonal, mivel 1839-ben az angol teliv�r lovakkal egy id�ben meg�rkeztek haz�nkba az angol agarak is. Az angol agarak csont fel�p�t�s k�nnyebb volt, gyorsabban tudtak futni, mint a magyar ag�r. Elkezd�dtek az ag�rversenyek Magyarorsz�gon, �s az angol agarak gy�zedelmeskedtek a r�videbb t�vokon. A magyar ag�r el�nye az, volt, - ugyan robosztusabb fel�p�t�s�, mint rokona - sokkal kitart�bb, hiszen �r�kig k�pes volt �ld�zni a kiszemelt vadat nem t�r�dve azzal, hogy l�bai v�resre t�rtek fel �ld�z�s k�zben. De a p�ly�kon nem voltak el�g gyorsak, ez�rt elkezdt�k �ket keresztezni az angol ag�rral. Ezzel a d�nt�ssel vit�k sorozata indult meg, amely mind a mai napig tart, hogy kell-e keresztezni a k�t fajt�t vagy sem. Sokan �gy gondolj�k, hogy meg kellene pr�b�lni a magyar agarat eredeti tulajdons�gaiban megtartani, hiszen ebben k�l�nb�zik eur�pai t�rsain�l. Az 1900-as �vekt�l egyre ink�bb n�ttek azok a ter�letek, amelyeket az ember megm�velt, majd a k�t vil�gh�bor� k�vetkezt�ben az agarak sz�ma is megfogyatkozott. A XX. sz�zadi modern vadgazd�lkod�s is az agar�szatok hal�l�t jelentette. Mind a h�rom t�nyez� s�lyosan �rintette a magyar ag�r l�tez�s�t, hiszen megsz�nt �lettere. Az 1950-es �vekre elk�nyvelt�k a kihal�s�t a fajt�nak. 1963-ban kezd�d�tt meg �jb�l az agarak felkutat�sa haz�nkban, �s siker�lt is n�h�ny egyedet fellelni, amelyek a fajta fel�leszt�s�t eredm�nyezt�k. 1991-ben �jj�alakult az Orsz�gos Agar�sz Egyes�let, majd 1999-ben megalap�tott�k a Tisz�nt�li Agar�sz Egyes�letet. Mi is az agar�szat? Ezt a vad�szati m�dot csak az agarak tudj�k m�velni, mivel ez m�s n�ven fut� vad�szatot jelent. Ehhez a vad�szathoz viszont rendk�v�l gyors �s �les szem� kuty�kra van sz�ks�g �s ezek az agarak. Az agarakat „szimat” n�lk�li kuty�knak is szokt�k nevezni, mert a vadat a szem�vel �szleli, nem pedig szagl�s�val, m�s vad�szkuty�kkal ellent�tben. A magyar ag�r mivel igen sz�v�s, ez�rt kitart�an tudta k�vetni a vadat hossz� �r�kon kereszt�l. Kitart�sa mellett b�tors�ga a m�sik f� er�nye, ez�rt a magyar agarakkal nemcsak ny�lra, hanem �zre, szarvasra, vaddiszn�ra, �s olykor-olykor farkasra is vad�sztak. Az agar�szatnak k�t t�pusa l�tezett. 1. A lovas agar�szat, amelyet els�sorban a f�nemesek, nemesek �ztek, hiszen nekik volt lovuk. A kir�lyok is ezt a vad�szati m�dot �zt�k, �s mint m�r eml�tettem M�ty�s kir�lynak is ez a vad�szat volt a kedvence. A kuty�kat k�ly�kkorukban szoktatt�k hozz� a lovakhoz. Egy�ves koruk ut�n megkezd�d�tt a fiatal agarak behajszol�sa. E c�lb�l el�sz�r is f�z�rre (t�bb kuty�t, k�z�s p�r�zra k�t�ttek), azt�n nyereghez (l� mellett j�r�shoz) szoktatt�k �ket. A behajszol�shoz lehet�leg s�k terepet v�lasztottak, ahol kev�s vad volt, nehogy elterelje a fiatal kuty�k figyelm�t az �ppen �z�tt vadr�l. A behajszol�st lehet�leg fiatal ny�llal kezdt�k meg, hogy a „serd�l�” tanul�ban l�v� agaraknak meglegyen a siker�lm�nye. A f�z�rben mindig volt egy id�sebb tapasztalt ag�r, aki mint�t mutatott a fiataloknak. A ny�l kiugraszt�sa ut�n megv�rt�k, m�g a kuty�k j�l l�tj�k a pr�d�t - vagyis a vad�sz bemutatta a vadat – kik�t�tt�k �ket. A legid�sebb �zte a nyulat, ut�na pedig a t�bbiek. Azt�n a leggyorsabb v�gott rajta egyet, vagyis ir�nyv�ltoztat�sra k�nyszer�tette a menek�l� �llatot. �gy terelgett�k, m�g valamelyik�k el nem kapta. A lovas agar�szat, �gy n�zett ki, hogy a vad�sz l�h�ton �lt �s mellette haladtak, nyeregn�l, az agarak, amint megl�tt�k a vadat, kif�zt�k �ket. Amelyik ag�r elf�radt, nem b�rta a hajsz�t visszat�rt a nyereghez. Egyes vagy sz�l� ag�rnak h�vt�k, azt az agarat, aki k�pes volt egymaga elejteni a zs�km�nyt. V�d� ag�rnak nevezt�k azt, az ebet, aki nem hagyta, hogy a t�bbiek sz�tt�pj�k az elejtett �llatot. A lovasok miut�n az agarak elkapt�k a pr�d�t, siettek a nyomukba, ha esetleg seg�teni kellett meg�lni a zs�km�nyt, k�l�n�sen akkor, ha nagyobb �llatr�l vaddiszn�r�l vagy szarvasr�l volt sz�. 2. Gyalogos agar�szat a m�sik t�pusa ezen vad�szatnak. Ekkor a kuty�kat szint�n f�z�ren tartott�k, de �ltal�ban ilyenkor csak k�t kuty�t vittek magukkal. A szeg�nyebb r�teg vad�szott �gy, akiknek nem volt p�nz�k lovakra, de �lelmez�s�ket a vad�szattal tudt�k kieg�sz�teni. Ennek h�tr�nya csak az volt, hogy a vad�szok nem tudtak olyan gyorsan kuty�juk seg�ts�g�re sietni, ha azok harcba keveredtek a kiszemelt zs�km�nnyal. De �ltal�ban az agarak er�s harap�sukkal azonnal leter�tik a vadat. Az agarak helyzete a XXI. sz�zadban? Ma Magyarorsz�gon nagyon kevesen tudnak valamit a magyar ag�rr�l, �s szinte nem lehet vel�k tal�lkozni az utc�kon. Pedig a magyar agarak nagyon h�s�ges t�rsai az embernek, nem hi�ba voltak az arisztokr�cia kuty�i b�rhol a vil�gon, �gy Magyarorsz�gon is. Az ag�r nagyon szereti gazd�j�t �s annak csal�dj�t, nyugodt, kiegyens�lyozott. Nagyon t�relmes a gyerekekkel, �s ha r� van b�zva, akkor nagy vehemenci�val meg is v�di. Lak�sban is tarthat�, hiszen v�kony sz�rzete miatt el�g f�z�s. Otthon a lak�sban igen k�nyelmes, s�t m�r-m�r lust�nak is nevezhetj�k. A mindennapos mozg�st azonban ig�nyli. Ha komolyabban szeretn�tek foglalkozni a magyar ag�rral, akkor megtehetitek, hiszen a sportos �letm�dot nagyon szereti. Biciklis futtat�ssal k�sz�thetj�k fel az ag�rversenyekre, mivel �gy fokozatosan n�velhetj�k �ll�k�pess�g�t. Ma m�r Magyarorsz�gon is van lehet�s�g arra, hogy ag�rversenyeken induljanak a kuty�k, hiszen 1990 �ta haz�nkban is van profi verseny club, amelynek neve Hung�ria Ag�rverseny Klub. H�rom versenyp�lya van az orsz�gban: Isaszeg, R�bapatona �s Csepel. Az el�z� k�t p�ly�n amat�r, az ut�bbin profi versenyeket szerveznek. A versenyb�l is k�t t�pus� van. 1. A coursing ahol az agarak cikk-cakk alakban kergetnek egy m�nyulat, �s k�l�nb�z� kapukon kell �thaladniuk. 2. �s a p�lyaversenyz�s, amelyet tal�n mindenki jobban ismer. Egy k�rp�ly�n az agarak rajtg�pb�l indulnak �s az el�tt�k – g�ppel – egy m�nyulat h�znak, amit hajtanak. Tal�n nem fog teljesen elt�nni a magyar ag�r, tal�n siker�l �jra n�pszer�v� v�lnia, hiszen � is a mi kuty�nk ne hagyjuk, hogy feled�sbe mer�lj�n, hiszen igaz�n sz�p �s intelligens kutyusr�l van sz�. Standard: Fej: Az agarak �gy a magyar ag�r is a leghosszabb kutyafejjel b�szk�lkedhet. Tekintete ny�lt. Szeme k�z�pnagy, stopvonala enyh�bb, mint az angol ag�r�nak (Greyhound). Az orrt�k�r fekete. F�l: kicsi, megt�rt, figyel�skor enyh�n emeli, de nem hegyezi. Nyak: hossz�, sz�raz. El�ls� v�gtag: hossz�, v�kony f�ggv�nyesen t�masztja al� a testet. �z�letei sz�razak, ujjai hossz�ak. H�tuls� v�gtag: j� csontozat�, el�ny�s sz�gell�s�, szik�r. Igen er�teljes a medence �s a comb izomzata. T�rzs: hossz�, lapos m�ly. Marja szinte nincs. Az �gy�k er�sen izmolt (a fut�sban van kiemelt jelent�s�ge), enyh�n dombor�. Fara enyh�n csapott. Hasa �res �llapotban teljesen felh�zott. Farka el�g hossz�, v�kony, szab�lyosan felkunkorod�. Fut�s k�zben hirtelen ir�nyv�lt�sra �s f�kez�sre haszn�lja. B�r �s sz�rzet: Az orrt�k�r, a sz�jsz�l �s �ltal�ban a szabad b�rfel�let fekete, a nyelv �l�nk piros. Az ag�r b�re nagyon finom, sz�re r�vid, sima. Sz�ne v�ltozatos: fekete, zsemle, cirmos, hamvas, tiszta feh�r �s tarka. Testt�meg: kanok: 27-31 kg szuk�k: 22-26 kg Magass�g: kanok: 65-70 cm szuk�k: kicsivel alacsonyabbak