Erd�lyi kop�

A magyar vad�szkuty�k harmadik t�pusa az erd�lyi kop�. A nev�ben is benne van, hogy kop�, amely egykor a nagyon kedvelt vad�szkuty�k k�z� tartozott, hiszen a kop�k csoportosan hajtott�k fel a vadat. A nemesek kedvelt vad�szati t�pusa volt a kop�s vad�szat, �s ez�rt a majorokban, uradalmi birtokokon �s a kir�lyi udvarokban igen magas fokon �zt�k a kop�k teny�szt�s�t szinte eg�sz Eur�p�ban. Term�szetesen, minden vid�knek vagy ink�bb orsz�gnak, birodalomnak kialakultak a saj�t fajt�i, �gy Magyarorsz�gon is saj�t k�llem� kop� fajta alakult ki. A kop�k az egyik leg�sibb vad�szkutya fajt�k szerte a vil�gon. A magyar kop�k eredet�r�l csak tal�lgat�sok vannak �s egy-egy r�g�szeti lelet, amely hasonl�t a mai kop�k testfel�p�t�s�hez. Minden val�sz�n�s�g szerint honfoglal� �seinkkel egy�tt is �rkeztek a K�rp�t-medenc�be kop�k �s m�r itt is voltak kialakult fajt�k, amelyek k�s�bb keveredtek a behozott kuty�kkal. Erd�lyi kop� szuka A k�z�pkor idej�re kialakult egy saj�tos magyar fajta a pannon kop�. Ennek a fajt�nak a kialakul�s�ban val�sz�n�leg r�szt vettek m�s eur�pai kop� fajok is, hiszen a k�z�pkorban, ha lehet �gy mondani, �lte f�nykor�t a lovas kop�z�s. A magyar kop� v�gleges k�llemi �s bels� tulajdons�gainak kialak�t�s�ban minden bizonnyal r�szt vettek osztr�k �s lengyel kop�k. Ez a kialak�tott magyar kop� fajta a k�s�bbiekben Erd�lyben v�lt igen n�pszer�v�, hiszen sz�mos nemes nagy�rnak volt ott birtoka, akik tov�bbra is h�doltak vad�szati szenved�ly�knek �s sz�ks�g�k volt j� kop�kra. A magyar fajta rendk�v�li tulajdons�gokkal b�rt, ami�rt igen kedvelt is lett. Rendk�v�l j� szagl�sa �s b�tors�ga miatt tisztelt�k ezt a fajt�t, amelyet gyakran fekete magyar kop� n�ven is eml�tenek. Az id�k sor�n k�t t�pusa alakult ki, a magas vagy hossz� l�b� �s az alacsony r�vid l�b�. Az el�bbit ink�bb nagyobb vadak hajt�s�ra haszn�lt�k (vaddiszn�, hi�z); az ut�bbit kisebb vadak (r�ka, ny�l) felhajt�s�ra alkalmazt�k. A XIX. sz�zadban m�g igen nagy sz�mban teny�sztett�k ezt a kop�t �s igen j�l megmaradtak �si t�pus jegyei is. A XX. sz�zadban azonban sz�muk jelent�sen cs�kkent �s a teny�szt�ssel is komoly gondok akadtak, mivel a fajta jellege �s tulajdons�gai igen kedvez�tlen ir�nyba m�dosultak. Ennek k�vetkezt�ben a magyar kop� nagyot vesztett hajdani n�pszer�s�g�b�l. Erd�lyi kop� kan A mai teny�szt�k megpr�b�lj�k visszateny�szteni ezt az �si magyar kop� fajt�t, de mint tapasztalhat� nagyon kev�s sz�mban vannak jelen az Erd�lyi kop�k ki�ll�t�sokon �s �js�ghirdet�sekben is igen ritk�n lehet r�bukkanni erd�lyi kop� k�lyk�kre. Magyarorsz�gon nagyon sokan tartanak Beagle-t, amelyek szint�n kop�k �s sz�mos m�s k�pvisel�j�t is megtal�ljuk a kop�knak, akiket egy-egy csal�d nagyon nagy becsben tart. Erd�lyi kop�val azonban nagyon ritk�n tal�lkozunk az utc�n s�t�lva, pedig igaz�n �r�mteli esem�ny lenne ezeket a kuty�kat �jra l�tni. Kedves megb�zhat� t�rsa az embernek �s a csal�dnak egyar�nt. Tart�sa k�nny�, hiszen el�g ig�nytelen fajta (ez term�szetesen nem jelenti azt, hogy nem kell megfelel�en t�pl�lnunk, vagy gondoznunk!!!); k�nnyen tan�that�, b�tor. Standard: Fej: hossz�k�s de nem elkeskenyed� kop�fej. Fejb�re nem r�ncos. A koponyar�sz enyh�n �velt. A szembolt�vek gyeng�n fejlettek. A stopvonal igen gyeng�n fejlett. Az orrh�t egyenes. Az orrt�k�r nem t�l tomp�n metszett. Az orrny�l�sok t�gak. Az ajkak elfedik a fogsort. A fogak oll�san z�r�dnak, igen er�sek, j�l fejlettek. A szem k�z�pnagy, ov�lis alak�, kev�ss� ferd�n metszett. S�t�tbarna sz�n�. A f�l k�z�pmagasan t�z�tt. R�ncosod�s n�lk�l a pof�hoz simulva l�g. A v�ge kerekded. El�reh�zva eltakarja a szemet, de azon nem nagyon �r t�l. A nyak k�z�pmagasan t�z�tt, izmos, k�zepesen hossz�. A nyak als� r�sz�n a b�r kiss� r�ncos. V�gtagok: Az el�ls� v�gtag kiss� meredek, oszlopszer�en t�masztja al� a t�rzset. A v�gtag�ll�sa k�zepesen sz�les. A h�tuls� v�gtag kiss� h�tra�ll�tott. A konc izmos, a comb k�zepesen izmos. A cs�nk m�lyen helyezett, a sz�r r�vid szab�lyos �ll�s�. A talpp�rna nagym�ret�, a k�rm�k er�sek. A t�rzs t�glalap alak�. Mellkas dong�s, hossz� �s nem t�l m�ly. A mar kifejezett; a h�tvonal a mar m�g�tt egyenes. A far m�rs�kelt lejt�s�. A has gyeng�n felh�zott; a szegycsont nem kiugr�. A farok alacsonyan t�z�tt. Nyugalmi �llapotban a combhoz �s az als�l�bsz�rhoz simul. V�g�nek harmada kiss� felfel� kunkorodik. Vad�szat k�zben gyakran a h�ta f�l� kunkor�tva tartja a fark�t. Nem kurt�tj�k. A sz�r r�vid, egyenes, testhez simul�. A hossz� l�b� kop�� hosszabb, s�r�bb, mint a az alacsonyabb erd�lyi kop��. Sz�rzete durva tapint�s�, f�nyes. A fed�sz�r�k k�z�tt aljsz�rzetet is tal�lunk. A hossz� l�b� erd�lyi kop� sz�rsz�ne: fekete; homlok�n, mell�n, mancs�n, farka v�g�n gyakori a feh�r folt. A szembolt�ven, pont form�j�ban, a pofat�j�kon a v�gtagok fels� r�sz�n v�r�s sz�n� a sz�rzet. A r�vid l�b� erd�lyi kop� alapsz�ne barn�sv�r�s, a hasa fel� �s a v�gtagok ir�ny�ban halv�nyul� �rnyalattal. A homlokon, a mellen, a mancsokon, a farok v�g�n feh�r folt n�lunk is el�fordul. A fej kormos is lehet. Magass�g: 55-60 cm hossz� l�b� 45-50 cm r�vid l�b� Erd�lyi kop� szuka