A puli A magyar kutyafajt�k bemutat�s�ban el�rkezt�nk a k�vetkez� csoporthoz, a terel�kuty�khoz. Magyar terel�kuty�kb�l h�rom fajta van: a puli, pumi �s a mudi. Els�k�nt a pulit mutatjuk be rovatunkban. A puli szerencs�re az egyik legismertebb kutyafajt�nk mind k�lf�ld�n, mind Magyarorsz�gon. A puli n�pszer�s�g�t mutatja, hogy az Orsz�gim�zs k�zpont felh�v�s�ra, nagyon sokan azt javasolt�k, hogy a puli legyen haz�nk jelk�pe. H�t val�ban sok mindent hordoz mag�ban a puli alakja, jelleme, mivel ha r�n�z�nk egyb�l esz�nkbe jut a pusztai m�ltunk. A puli bund�ja, olyan ak�r egy kiter�tett suba, amely t�len a nagy hidegt�l, ny�ron a h�s�gt�l v�dte. A puli okoss�ga, intelligenci�ja mindenkit leny�g�z. A p�sztorok nagyon nagy becsben tartott�k pulijukat �s semmi �ron meg nem v�ltak volna okos, hangos kis j�sz�gukt�l. De ha nem v�lt be az �llat a terel�munk�ban, akkor nagyon hamar t�ladtak rajta vagy el is puszt�tott�k a nem megfelel� egyedet. Ez�rt alakult ki ez a nagyon er�s szervezet� sz�v�s fajta, hiszen a pusztai �let olykor-olykor nagyon zord volt �s csak az er�s kuty�k maradhattak �letben. A j� k�pess�gek �r�kl�d�s�t pedig a p�sztorok er�s szelekt�l�sa biztos�totta, mint azt fentebb m�r eml�tettem. Fekete puli szuka Fak� �s fekete puli k�lyk�k A puli m�ltj�r�l szokatlan m�don nem sokat lehet tudni, holott nagyon sok fent maradt �r�sban tal�lkozunk nev�vel, de felv�ltva emlegetik a pulit (amely egy�bk�nt p�sztorkuty�t jelent �s val�sz�n�leg K�z�p-�zsi�b�l ered a sz�) �s pumit, �gy nem lehet egy�ntet�en eld�nteni milyen volt az akkori puli, hiszen a p�sztorok sz�m�ra csak a j� tulajdons�gokkal rendelkez� kuty�k voltak �rt�kesek; �gy a kiv�l� p�sztorkuty�kat egym�ssal p�roztatt�k. �gy keveredett �ssze a puli �s a pumi n�v �s maga a fajta is, hiszen a munkak�szs�gen volt a f� hangs�ly nem pedig a k�lalakon. Az 1910-es �vekben indult meg a rendszerez�s, amely szakemberek seg�ts�g�vel kezd�d�tt meg. A legnagyobb munk�t dr. Raitsits Emil� v�gezte, aki a legpontosabb le�r�s�t adta meg a pulinak. Ezek ut�n felkarolt�k a puli teny�szt�s�t �s kialakult az egys�ges k�ls�-bels� tulajdons�g. A gondok a sz�r sz�nezet�vel alakultak ki, mivel elterjedt az felfog�s, hogy a puli eredeti sz�rsz�ne a fekete �s fokozatosan kiz�rt�k a k�l�nb�z� sz�neket, mivel nagyon sokf�le sz�nben l�tezett akkoriban a puli. El�sz�r a teny�szt�sb�l a barna pigment�ci�j� pulit rekesztett�k ki, majd fokozatosan a t�bbi sz�nv�ltozatot is vagyis a sz�rk�t, feh�ret fak�t stb. Az is meglep�, hogy a sz�zadok folyam�n a fekete puli volt a legritk�bb, de mostan�ra szinte minden pulit csak fekete sz�nben l�tunk �s nagyon kevesen tudj�k, hogy sz�mos sz�nben l�tezett. Maszkos-fak� puli 1960-ban m�dos�tott�k a puli standardj�t �s 1966-t�l a sz�nv�ltozatokat is j�v�hagyt�k. Ennek az ut�bbi standardnak alapj�n a k�vetkez� sz�nv�ltozatok vannak: feh�r, fekete, sz�rke, maszkos-fak�. A sportteny�szt�s a sz�rzet kialak�t�s�ban is jelent�snek bizonyult, hiszen ma a k�l�nlegess�g�t ennek a terel�kuty�nak a k�l�nleges sz�rk�nt�se adja. Ma m�r a pulik l�bai k�z�tt is a f�ldet s�rolja a sz�rzet. Egykor azonban ez a sok sz�r g�tolta munk�j�ban a kuty�t. A mai teny�szt�k is gondosan �gyelnek a k�llemre, de megint felismer�st nyert az a t�ny, hogy a bels� tulajdons�gokat sem szabad veszend�be hagyni, amelyek �vsz�zadok alatt kialakultak. Vagyis a legfontosabb a terel��szt�n, a munkakedv, az �l�nk v�rm�rs�klet �s az intelligencia. K�ts�gtelen t�ny, hogy a mai teny�sztett pulik k�llemileg homog�nek (egys�gesek), tulajdons�gaik is megmaradtak, de nem szabad elfelejteni ezeket az �si jellegeket. Zsin�ros sz�r� szuka A pulikat is folyamatosan „tesztelik”, mivel be lehet nevezni terel�versenyekre, ahol kider�l mennyire maradtak meg az �si �szt�n�k. Ezeken a versenyeken a magyar terel�kuty�ink igen j�l szerepelnek. Ugyanakkor a temperamentumos puli, sz�vesen v�gez agility feladatokat �s ezeken a versenyeken kit�n�en szerepel. J�magam is l�ttam pulit agility versenyen �s nagyon nagy vehemenci�val, j�kedvvel v�gezte a feladatokat. Mint eml�tettem sz�mos k�lf�ldi orsz�gban is nagyon megkedvelt�k a pulinkat, ami a teny�szt�knek k�sz�nhet� �s a puli nagyszer�s�g�nek, hogy k�pes alkalmazkodni az �j k�rnyezethez, hiszen igen messze ker�lt a pusztai vil�gt�l, b�r vannak m�g az�rt p�sztorkuty�k. Standard: Fej: El�lr�l kerek, oldalr�l elliptikus. A d�s fejsz�rzet kifejlett korban er�sen r�borul a szemre. A koponya r�szar�nyosan kicsi �s kerek. Az arcorri r�sz enn�l r�videbb. Az eg�sz fej hossz�nak 30%-a. A stopvonal kifejlett, az orrt�k�r ar�nylag nagy, de sohasem durva vagy vaskos. F�l:kerek a kopony�b�l k�z�pmagasan ered �s azonnal l�g� ir�ny�. Felfel� m�g figyel� helyzetben sem �ll. A f�lkagyl� sz�les, lekerek�tett V-alak�, a bels� szemzugig �r. Szem: K�v�barna vagy fekete sz�n�. A szemh�jsz�l feszes; a tekintet ny�lt, �rtelmes. Nyak: A nyak k�z�phossz�, izmos, a v�zszintessel 45o sz�get alkot. Ha v�zszintesen tartja, akkor egy egyenes ment�n mutatja a fejet, a nyakat �s az eg�sz fels� vonalat. Szalagos sz�rzet� kan H�t:egyenes �s k�z�phossz�. Ha a k�v�natosn�l hosszabb, akkor hossz�v� teszi a t�rzset �s a puli elveszti kvadratikus form�j�t. A mar nem emelkedik ki nagyon a h�ton. Farok: Ha a pulinak szab�lyos a faroktart�sa, akkor a kutya t�ln�ttnek l�tszik, de ez a legt�bb esetben csak optikai csal�d�s. A keresztcsonti vagy �gy�kt�j�kra visszakunkorod� farok tart�s az elfogadott �s szigor� k�vetelm�ny. A sarl�s, egyenes faroktart�s� egyedeket kiz�rj�k a teny�szt�sb�l. Mellkas �s has: A mellkas �re nagy �s m�ly; valamint a mellkas hossz�. A has a t�rzs als� hat�rvonal�nak legm�lyebb pontja. H�trafel� enyh�n felh�zott. V�gtagok: Az el�ls� v�gtagok al�t�masztj�k a t�rzset. Ha az izmok �s a szalagok f�z�se nem el�g feszes, akkor laza a lapocka, ami nem j� anat�miai tulajdons�g. A k�lyk�kn�l ez a lazas�g el�g gyakori, de sok mozg�ssal meger�s�dnek ezek a szalagok �s nem lesz laza a lapocka. Ez�rt kell sokat mozgatni a pulikat. A k�ny�k a t�rzs hossztengely�nek ir�ny�ba n�z. A v�gtag a cs�d t�j�kon rug�zik Kb a 45 fokos cs�d�ll�s a k�v�natos. A h�ts� v�gtagokon a konc �s a medencecsont kb 90 fokos sz�get z�r be. A puli mancsai el�l �s h�tul r�videk �s g�mb�lydedek. B�r:A puli b�r�nek pigment�ci�ja fekete. Ez legink�bb az orrt�kr�n, az ajakakon �s a szemh�jakn�l l�tszik. A b�r pigment�ci�j�t a sz�rt sz�th�zva is meg�llap�thatjuk. Az a l�nyeg, hogy a b�r�n ne legyenek foltok, egys�gesen feket�nek kell lennie. A k�rm�k szint�n feket�k, de elfogadott a sz�rke pigment�ci� is. Sz�rzet: A puli sz�re a puli legf�bb jellemvon�sa �s nagyon sokf�le sz�rv�ltozata van. No el�sz�r is azt kell tiszt�znunk milyen sz�r t�pusok vannak. Ezeket a t�pusokat a pehelysz�lak, �s felsz�r�k ar�nya hat�rozza meg. �gy megk�l�nb�ztetj�k: nyitott sz�rt, a kis tincsek, s�t a sz�rsz�lak k�l�n-k�l�n helyez�dnek el. Sok benne a felsz�r vagy a durv�bb pehelysz�l. a laza sz�r egyes sz�lai szinte �n�ll�an helyezkednek el mind ir�nyukban, mind teljes hosszukban. Ritk�n nemezesedik, a sz�rsz�lak merev lefut�s�ak. F�leg durv�bb pehelysz�r�k �s felsz�rzet alkotja. Nemezes sz�rF�k�ppen finom pehelysz�lb�l �ll �s ez�rt veszti el hamar tart�s�t �s �ll �ssze nemezz�. zsin�ros sz�r �vel� lefut�s�, sz�rsz�lai kevesebb vagy t�bb tincsnek megfelel�en egys�ges lefut�st mutatnak �s az �ssze�llt tincs mag�t�l is egy�tt marad vagy k�nnyen elk�l�n�thet� a szomsz�d zsin�rt�l. �vel� lefut�s�, k�z�pfinom, n�ha durv�bb sz�rsz�lak alkotj�k. A tov�bbi sz�rzetismertet�st�l eltekintek, mert nagyon hossz�ra ny�lna. Akit komolyan �rdekel a puli sz�rzete �s annak �pol�sa szakk�nyvekben ut�na tud n�zni. Magass�g: szuk�k: 37-41 cm kanok: 40-44 cm