Mir�l is van sz�? Igen, az elnevez�s annyi mindent jelenthet, hogy amint valaki meg�rti, mi az a m�gia, m�r azt is tudja, mir�l sz�l. Akkor neki is l�tok megvillogtatni m�rhetetlen�l csek�ly ismeretem �s kimondhatatlanul hatalmas tud�som.

M�gia alatt �ltal�ban a var�zsl�st �rtik az emberek. A var�zslat lehet csup�n mindenf�le szertart�s, de elmehet eg�szen addig az �rtelmez�sig, hogy valaminek sz�nd�kos befoly�sol�sa akarattal. Ily m�don var�zslat az is, ha arr�bb teszek egy poharat, s az is, ha h�zivatart csin�lok j�liusban. �ppen ez�rt szok�s lesz�k�teni a var�zsl�st k�l�n�s, nem megszokott tettekre.
Szem�ly szerint ink�bb azon a v�lem�nyen vagyok, hogy ez a korl�toz�s csup�n abb�l fakad, hogy az emberek egyr�szt nem �rtik, mi az a var�zslat, m�sr�szt, nem �rtik, hogyan t�rt�nik val�j�ban az, hogy vizet t�lt�k egy poh�rba. Persze, tudjuk, hogy kell v�z, ami egy t�rol�ban van, legyen az egy �veg, ami nem azonos azzal a t�rol�val, amibe bele akarom helyezni a vizet, s term�sztesen sz�ks�g van arra a bizonyos m�sik t�rol�ra, ebben az esetben egy poh�rra, amibe beleteszem. J�v�k, meg fogom az �veget, letekerem a kupakot, felemelem az �veget, megfelel� mozdulatsorral - amit az egyszer�s�g kedv��rt nem r�szletezek itt - megd�nt�m az �veget, s �gy a k�v�nt mennyis�g� v�z k�l�n�s m�don �thelyez�dik a poh�rba. Befejez�sk�nt k�nnyed mozdulatokkal visszahelyezem a kupakot az �vegre. Mi t�rt�nik, amikor valaki var�zsol? Nagyon hasonl�an megy. Kellenek a sz�ks�ges t�rgyak, �s kell az ismeret a t�rgyak megfelel� haszn�lat�hoz, majd egyszer csak megt�rt�nik a k�v�nt hat�s. Ez lenne a m�gia els� szint� ismerete. L�pj�nk �t a m�sodikra.

M�r igazi var�zsl�nak �rezhetj�k magunk, s�t, m�gusnak. Csak fogom a gy�kbelet �s a varangynyelvet, felapr�tom, �sszekeverem egy 7 hetes feh�r kanca vizelet�vel, majd teszek hozz� n�mi �r�lt m�kusfogat �s apr�tott molylepkesz�rnyat, meghintem egy csipetnyi sz�r�tott ez�stfeny�gy�k�rrel, felteszem a t�zre, s mik�zben kavargatom, elmondom az ide ill� var�zsig�t. L�m, m�r biztos, hogy a j�v� h�t harmadik napj�n eny�m lesz a kiszemelt �ldozat. �s m�k�dik!
Egy id� ut�n, ha m�r siker�lt meggy�z�dn�nk arr�l, hogy k�pesek vagyunk a vizet a poh�rba t�lteni, felbukkanhatnak k�rd�sek. Mi�rt m�k�dik? Vagyis, mi az a folyamat, ami �ltal a v�z k�pes az �vegb�l a poh�rba jutni? El�sz�r term�szetesen k�ls� dolgokban keress�k a magyar�zatot, mint p�ld�ul: energia, t�rv�nyszer�s�g, isteni akarat, az �n akaratom... hmm ...az �n akaratom? T�nyleg! �s akkor el�gedetten azt hissz�k, meglelt�k a v�laszt. Ha viszont b�trabbak vagyunk, mer�szebbek, kiv�ncsibbak, felbukkanhat egy �jabb k�rd�s: Mi az akarat? Hogyan m�k�dik? �s akkor elkezd�nk el�sz�r elm�leteket gy�rtani, pszichol�giai t�m�j� k�nyveket olvasgatni, azt�n egyszer csak lesz egy majdnem t�k�letes elm�let�nk. H�t igen, az�rt m�gis csak zseni vagyok! Telnek-m�lnak a napok, h�napok, s v�ratlanul azt kezdj�k �rezni, hogy ez az elm�let valahogy m�gsem j�. (Persze, csak kevesek jutnak el ide, de a t�rt�net kedv��rt mi most eljutunk.) Hol a hiba? Mindenki t�ved? Net�n �N is t�vedhetek? Ty�, lehet. �s ekkor t�rt�nik meg a nagy l�p�s, neki l�tunk �nmagunkat megfigyelni, hogy val�j�ban mi is t�rt�nik benn�nk, mi is az az akarat, vagy valami m�s, ami ki�nti a poh�rba a vizet. Ki m�s lenne, mint �N?! No igen... Ki ez az �n? Mi ez az �n? �s hogy m�g ismer�sebb legyen a k�rd�s: Ki vagyok �n? Mi vagyok �n? Ezzel el is jutottunk a m�gia harmadik szintj�hez.

Eddig megismert�k a var�zsl�t, aki hatalmat gyakorol a dolgokra �s a filoz�fust, aki megismeri a dolgokat. Most k�vetkezz�k a m�gus, aki megismeri �nmag�t.
Igaz�n neh�z feladat el�tt �llunk, hisz r� kellett j�nn�nk, minden eddigi tud�sunk �rtelmetlen an�lk�l, hogy ismern�nk azt, aki mindezt a tud�st tudja �s alkalmazza. L�tezik egy m�sik felfog�sa is a m�gusnak, miszerint a m�gus az a var�zsl� �s a filoz�fus egy�tt, vagyis aki rendelkezik a tud�ssal, s azt alkalmazza is, s ez a meghat�roz�s is l�nyeges, �m mint azt l�thattuk, a tud�s semmit sem �r an�lk�l, hogy k�pesek lenn�nk megv�laszolni a k�rd�st: Mi vagyok �n? Ez az egyetemes NAGY k�rd�s, ami az emberis�get mindig is foglalkoztatta, de m�gsem siker�lt r� eddig kiel�g�t� v�laszt tal�lni. Mi�rt? Lehet, hogy nincs is v�lasz. Lehet, hogy van v�lasz, de nem vagyunk k�pesek megtal�lni. Lehet, mag�ban a k�rd�sben van a hiba, ez�rt nem tal�ljuk a v�laszt sem. �s m�g sok m�s is elk�pzelhet�, mi�rt is nem tudom, mi vagyok �n. Term�sztesen l�teznek v�laszok, de nem sz�m�t, eddig h�nyan tal�lt�k meg a v�laszt, vagy h�nyan hitt�k azt, hogy megtal�lt�k, mert ez egy olyan k�rd�s, amire nek�nk is v�laszolnunk kell. Mert ha csup�n elfogadom azt, amit valaki m�r v�laszk�nt adott, akkor lehet, hogy nagyon hiszek neki, s�t, eg�szen �rtem is a v�laszt, de ezzel sosem el�g�ttet�nk ki teljesen, ezzel sosem l�tjuk meg azt k�zvetlen�l, a saj�t szem�nkkel, m�rpedig, ha igazi tud�sra szomjazunk, akkor ahhoz nek�nk magunknak kell meglelni �nmagunkat.

V�g�l egy kis bepillant�s a v�z�nt�s m�k�d�s�be.
K�telkedt�l m�r valaha abban, hogy most nem fogod tudni a poharat megt�lteni? Ugye nem. K�telkedt�l m�r abban, hogy ha azt akarod csup�n, hogy havazzon, akkor hirtelen elkezd esni a h�? Bizony, el�g hihetetlen�l hangzik. �s akkor most az egyik kedvenc k�nyvemb�l j�jj�n p�r id�zet, ami esetleg seg�thet a dolgok m�lyebb meg�rt�s�ben.

"Bizony mondom n�ktek: ha akkora hitetek volna, mint egy must�rmag, �s azt mondan�tok ennek a hegynek: Menj innen oda! - odamenne, �s semmi sem volna nektek lehetetlen." /Mt 17:20/

"Ha pedig valakinek nincsen b�lcsess�ge, k�rjen b�lcsess�get Istent�l, aki k�szs�gesen �s szemreh�ny�s n�lk�l ad mindenkinek, �s meg is kapja. De hittel k�rje, semmit sem k�telkedve, mert aki k�telkedik, az olyan, mint a tenger hull�ma, amelyet a sz�l sodor �s ide-oda hajt. Ne gondolja teh�t az ilyen, hogy b�rmit is kaphat az �rt�l, a k�tlelk� �s minden �tj�n �llhatatlan ember." /Jak 1:5-8/

Astus