Sz�mtalan olyan kulcsfontoss�g� eszk�z l�tezik, melyekre gyakran sz�ks�g lehet a m�gikus r�tusok sor�n. Ezek k�l�nb�z� elemi er�ket �s tulajdons�gokat k�pviselnek, s elemi fegyvereknek nevezik �ket annak ellen�re, hogy t�nyleges harcban csak az egyik�k haszn�lhat�.
A kard a leveg� elem�t k�pviseli, �s asszoci�ci� �ltal az elm�hez, a tud�shoz, a logikus gondolkod�shoz, ir�ny�t�shoz �s a hidegs�ghez kapcsol�dik. A ritu�lis kardokat bizonyos viselked�s kik�nyszer�t�s�hez vagy rakonc�tlan szellemek megszel�d�t�s�hez, szellemi k�pess�gek �s k�szs�gek el�h�v�s�hoz alkalmazz�k. A ritu�lis kardok rendszerint meglehet�sen d�szesek �s stiliz�ltak. A peng�re m�gikus szimb�lumok vannak v�sve, �s a markolat gyakran igen �sszetett. A kardgomb gyakran tartalmaz �kk�vet, krist�lyt vagy valamilyen speci�lis g�mb�t. A ritu�lis kardoknak �les a peng�j�k, ennek ellen�re ritk�n haszn�lj�k �ket csat�ban, mivel s�lyoz�suk kedvez�tlen, �s csap�sm�r� k�pess�g�k neh�zkes.
A kehely, a kupa, a gr�l a v�z elem�t k�pviselik. Ennek asszoci�ci�i az �rzelmek, �rz�sek, pszichikai k�pess�gek, a befoly�sol�s, a transzform�ci� �s a szerelem.
A r�tusokban a kelyheket �ltal�ban arra haszn�lj�k, hogy a j�v�be, a m�ltba, vagy t�voli helyekre n�zzenek, mini �stk�nt is szolg�lnak, melyek seg�tik a transzform�ci�kat, �s haszn�lhat�k m�sok �rz�seinek befoly�sol�s�ra. A kup�k voltak�ppen lapos alj� poharak. A kelyhek �s gr�lok fejlettebbek: kerek alj� folyad�ked�nyek, melyek egy talpon �llnak. Mindh�rom lehet v�gtelen�l egyszer� vagy v�gtelen�l �sszetett, �s rendszerint agyagb�l, f�b�l, aranyb�l, ez�stb�l vagy krist�lyb�l k�sz�lt.
Pecs�tek - misztikus mint�k, melyek viaszba vagy k�be vannak v�sve, pergamenre vagy f�ldre rajzolt�k �ket, de k�sz�lhetnek nemesf�mekb�l is. A f�ld elemhez kapcsol�dnak. A n�veked�st, a r�gz�t�st, az �ramoltat�st, az �sszekapcsol�st, a v�delmet �s az er�k alak�t�s�t testes�tik meg. A r�tusokban rendszerint arra haszn�lj�k, hogy megjel�lj�k azokat a konkr�t r�szleteket, melyekre a m�gikus cselekv�s ir�nyul. Arra is alkalmazhat�k, hogy a var�zsl�t elz�rj�k az ellens�ges er�k el�l, vagy hogy n�velj�k egy adott r�tus erej�t. A legh�resebb pecs�t egyben az egyik legegyszer�bb is: a kett�s k�r, melyet a var�zsl�k a f�ldre rajzolnak, �s ebben �llva mondj�k ki a var�zsig�t. M�sok sokkal bonyolultabbak is ehetnek, ha nem is er�teljesebbek - l�trehozhat�k egzotikus alkot�r�szekb�l, vagy k�l�n�s eszk�z�k �ltal, l�trej�hetnek speci�lisan elk�sz�tett bonyolult r�tusokb�l, vagy ak�r term�szetfeletti inspir�ci�k nyom�n. Megjelenhetnek apr� pergamenillusztr�ci�kk�nt, d�szes �kszereken (�ltal�ban arany, ez�st vagy platina), f�ldre karcolva, vagy ak�r asztallapokon, falik�rpitokon vagy obeliszkeken.
A p�lc�k egyben elemi fegyverek is. A t�z elemet k�pviselik: az energi�t, az er�t, az er�szakot �s az ir�nyt. (R�szletesebben l�sd a Szil�nkok/P�lc�k-n�l!)
N�h�ny egy�b t�rgy is �lland� kell�ke a ritu�lis folyamatnak, b�r nem k�pviselnek saj�tos var�zslati elemeket. A l�mp�k �s a l�mp�sok a b�lcsess�get, az alkalmazott tud�st testes�tik meg, ezek vezetik ki a var�zsl�kat a tudatlans�gb�l, biztons�gosan terelve �ket c�ljuk ir�ny�ba. A cseng� hangja hat�rokat jelez, kezdetet �s v�get, s seg�t a hatalom megtestes�t�s�ben - ezzel jelezve a r�tus egyes st�diumainak lez�r�d�s�t. A l�ngok forr�sai: gyerty�k vagy par�zstart�k vagy nagy t�zek, mint a szabad �g alatti m�gly�k vagy �r�mt�zek. Kapuk�nt m�k�dnek a test �s a l�lek k�z�tt.