A kutya �vente k�tszer v�ltja a sz�rzet�t. A sz�r meghat�rozott nagys�got el�rve �s meg�rve meg�regszik �s kihull. Az eg�sz sz�rzetnek ezt a v�lt�s�t vedl�snek nevezz�k. A vedl�s a kutya k�rnyezet�hez val� alkalmazkod�s�nak bonyolult biol�giai folyamata. T�len a sz�rtakar� s�r�bb, hosszabb, l�gyabb, �s kev�sb� vezeti a h�t, mint ny�ron.

Vedl�skor a kutya szervezet�nek viszonylag sok t�panyaga az �j sz�rtakar� n�veked�s�re haszn�l�dik fel, ez�rt ilyenkor b�s�gesebb t�pl�l�kra �s figyelmesebb gondoz�sra szorul.

A kuty�nak h�romf�le vedl�s�t ismerj�k. Az egyik az �letkorral j�r� vedl�s. Ez nem f�gg az id�j�r�st�l, puszt�n a k�ly�k �letkor�nak n�veked�s�vel kapcsolatos. A k�lyk�k r�vid sz�rrel sz�letnek, m�g a hossz� sz�rzet� fajt�k egyedei is. Sz�rzet�k v�konyabb �s finomabb sz�l�, mint kifejlett korukban, �s rendszerint a pehelyre eml�keztet. Az �letkor n�veked�s�vel a hossz� sz�r� kuty�k hossz� sz�rzetet n�vesztenek, a r�vid sz�r�ek sim�v� v�lnak, szorosan lesimul� sz�rzettel. A k�ly�ksz�rzet v�lt�sakor gyakran a sz�rzet sz�ne is megv�ltozik.

Az �gynevezett id�szakos v�lt�s, illetve vedl�s tavasszal �s �sszel k�vetkezik be. Tavasszal a d�s, s�r�, pehelysz�l� sz�rtakar� v�lt�dik. A t�li sz�rzet t�r�kenny� �s f�nytelenn� v�lik, a fed�sz�r kiritkul. A ny�ri sz�rzet �ltal�ban ritk�bb �s r�videbb. �sszel a ny�ri sz�rzetet felv�ltja a hosszabb, s�r�bb, pehelysz�llal b�ven ell�tott t�li bunda. Az �szi vedl�s nem olyan intenz�v, de hosszabb ideig tart, mint a tavaszi.